A Szent Péter bazilikában nyugszik az elhunyt pápák többsége
2005. április 8. 12:15
Makacsul tartották magukat egy ideig Rómában az olyan híresztelések, miszerint II. János Pált lengyel hazájában temetnék el, mégpedig Krakkóban, ahol hosszú időn át püspöki, majd érseki méltóságban tevékenykedett.
Még a szentatya végakaratának közzététele előtt azonban olyan értesülés hangzott el hétfőn a Vatikánban, amely szerint a szombaton elhunyt pápát - akárcsak elődeinek többségét - a római Szent Péter bazilika altemplomában helyeznék végső nyugalomra. A hír szerint II. János Pál holtteste abba a kriptába kerülne, amelyben XXIII. János nyugodott egészen 2000-ben bekövetkezett boldoggá avatásáig. Ekkor átkerült a földszintre, ahol csak a boldogok és szentek sorába emelt néhai egyházfők nyugszanak.
A Szent Péter székesegyház mint a római pápák temetkezési helye több évszázados múltra tekint vissza. Kiemelt jelentőségét a katolikus hívők számára az adja, hogy állítólag itt temették el Szent Pétert, az első római pápát. 1950-ben végzett ásatások során az altemplomban római kori sírokra bukkantak a régészek. Ezek egyikéből csontok kerültek elő, amelyek állítólag Szent Péter maradványai.
A keresztény egyház eddig uralkodott 263 pápája közül 145-nek a holtteste a bazilika altemplomában található, díszes vagy egyszerű sírban. Távolról sem az összes pápát temették el a katolikus egyház számára kiemelt jelentőségű székesegyházban. Róma határain kívül is nyugszanak pápák, például Perugiában, Viterbóban vagy a franciaországi Avignonban. Utóbbi város volt a pápák száműzetésének színhelye a XIV. században.