A kőbányai szőlőművelés utolsó emléke
2005. március 7. 13:05 Lukácsi Attila
Kocsma, étterem, helytörténeti gyűjtemény
Ma már meglehetősen nehezen tudjuk elképzelni Kőbányát kirándulóhelyként és borvidékként, hisz többnyire gyárakat, lakótelepeket látunk itt. A borvidék két részre tagolódott: a már említett Ó-hegyre és az Új-hegyre. A XIX. század elején egyre gyakoribbá váltak a lopások a helyi szőlőkben, ezért Pest város Magisztrátusa 1843-ban pályázatot írt ki egy csősztorony, és egy hozzá tartozó főcsőszi épület tervezésére és felépítésére.
| ||
A kivitelezés Brein Ferenc építőmester nevéhez fűződik. A romantikus stílusú, szabadon álló lépcsős építmény magában foglalja az őrházat is. A kétszintes, oromzatos nyeregtetővel fedett téglalap alaprajzú őrházhoz keskeny összekötő taggal csatlakozik az aszimmetrikus elhelyezésű, négyzet alapú épület, ahonnan a torony lépcsőzete is indul. A kilátóhoz vezető csigalépcső mentén míves vaskorlát fut. Az emeleti helyiség ajtaja fafaragásokkal gazdagon díszített. A Csősztorony a "mezei kapitány" felügyelete alatt évtizedekig segítette a helyi csőszök munkáját. Kőbánya egyik jelképe lett, ma is látható a kerület címerében.
Azonban a filoxéra a XIX. század végén a helyi szőlőtermelés végét jelentette, lakótelepek, házak épültek a szőlők helyén. Új idők jöttek, a Csősztoronyba kocsma, majd étterem költözött. A kerületi önkormányzatnak most az a szándéka, hogy ideköltözteti a helytörténeti gyűjteményt.
Egyelőre azonban a toronyba sem lehet felmenni, ahonnan pedig szép kilátás lehetne - akár egészen a kerület határáig. A Csősztorony kis épületén kívül ma már csak néhány utcanév (például Kéknyelű utca, Szőlőtelep utca, stb.) őrzi a környéken a szőlőművelés emlékét. Az Ó-hegy a kerület zöldövezetévé vált, az Új-hegyen ma már hatalmas lakótelep éktelenkedik.