Légiháború Magyarországon
2005. március 8. 11:29 Schieber József, Magyar Polgári Védelmi Szövetség
Kárfelszámolás szünet nélküli bombatámadások között
Budapest főváros polgármestere éjjel-nappal állandóan működő - orvosokkal és ápoló személyzettel, mentőjárőrökkel ellátott - segélyhelyeket állított fel. A korabeli lapok közlik a segélyhelyek adatait, ahová a támadások után a sérültek beszállíthatók, vagy könnyű sérülés esetén be tudnak menni. A segélyhelyek nagy részét iskolákban, egészségügyi intézményekben, elöljáróságokon és vásárcsarnokokban rendezték be, szerelték fel.
A fővárosi és környéki megyei városi, községi légoltalmi szerveztek viszonylag hamar úrrá lettek a helyzeten. A légoltalmi szervezetek mellett a honvédség tűzszerészeit és a rendelkezésre álló alakulatokat is bevetették. A korabeli sajtó adatai szerint a mentő- és elsősegélynyújtó munkákat április 5-ére befejezték, ami szervezett és gyors munkának minősíthető. Április 6-án már eltemették az új Köztemetőben a támadás áldozatait, köztük 46 felismerhetetlen és azonosíthatatlan holtestet, akiket közös sírba helyeztek. Az azonosítottakat ún. "nagy sírba" temették.
Az első és meglepetésszerű légitámadás tapasztalatait a légoltalmi parancsnokság jól hasznosította, mivel a későbbiekben a légitámadásokat követően 1-2 órán belül mindenütt szervezetten meg tudták kezdeni a mentő-, kárfelszámoló munkálatokat.
A szünet nélküli bombatámadások megrázták az egész országot. Mindenki mentette a menthetőt, a bombázások ártatlan áldozatait, az asszonyokat, gyermekeket, öregeket. A légoltalom soraiban mindenki ott dolgozott, kezdve a katonáktól a Légoltalmi Liga Leánygárdájáig.
Az elismerésre méltó munka ellenére a tavasszal, és a nyár elején tapasztalt hatalmas nekibuzdulással végzett munka lendülete - főleg erkölcsi tartása, hangulata - megtört. A szünet nélküli bombatámadás-sorozat ráébresztette az ország nem politizálható többségét is, hogy a háborút elvesztettük. A további harc céltalan és csak felesleges áldozatokat követel.
1944. október 15-ével Horthy elvetélt kiugrási kísérletével és a nyilas hatalomátvétellel gyakorlatilag széthullott az addig jól összefogott és hatékonyan működő Magyar Légoltalom. Az országot még jó néhány pusztító erejű amerikai támadás éri, így például 1944. december 6-án Sopront és Szombathelyet, március 4-én ismételten Szombathelyet és Sopront - utóbbi katasztrofális méretű és erejű volt, feltehetően mintegy 2500-an vesztették életüket. E támadások utáni mentésbe azonban már csak a helyi légoltalmi vezetés tud valamelyest beavatkozni. A központi vezetés megszűnt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
