45 éve léptek be a franciák az atomklubba
2005. február 15. 12:00
Negyvenöt évvel ezelőtt, 1960. február 13-án kora reggel szokatlan erejű robbanás törte meg a Szahara csendjét: Reggane térségében Franciaország kipróbálta első `atomszerkezetét`, elvégezte első kísérleti nukleáris robbantását.
|
De Gaulle |
De Gaulle sajátos módon igyekezett az Egyesült Államok tudományos-technikai támogatását is megnyerni az elgondoláshoz, de Washington a Mac-Mahon törvény értelmében nem volt hajlandó katonai atomtitkokat átengedni, különös tekintettel arra, hogy a francia tábornok-elnök kijelentette: ragaszkodik az atom-robbanótöltetek teljes nemzeti ellenőrzéséhez. 1962-ben Franciaország szakított a genfi sokoldalú leszerelési tárgyalófórummal, mégpedig olyan indoklással, hogy "hathatós nemzetközi ellenőrzéssel kísért tényleges leszerelési intézkedéseket tartalmazó megállapodásra" törekszik, amely előírná a meglévő atomfegyverek és célba juttató eszközeik megsemmisítését és gyártásuk tilalmát. Érdemleges tárgyalások pedig minderről csak a közvetlenül érintett felelős államok (vagyis az atomhatalmak) között folyhatnának. A francia lépés szovjet részről kedvező fogadtatásra talált, az amerikai-brit kettős viszont egyszerűen figyelmen kívül hagyta.
Pierre Gallois tábornok, az akkori vezető francia katonai teoretikus 1962. december elején a Newsweeknek adott nyilatkozatában egyértelművé tette: Franciaország mindaddig nem hajlandó megegyezni az atomkísérletek betiltásáról, amíg nem lesz annyi atomfegyvere, mint a korábbi atomhatalmak bármelyikének, ez pedig 1970 előtt nem tűnik megvalósíthatónak... Már az 50-es évek végén felfigyelt a nyugati világ a gaulle-izmus bizonyos integrációellenes, NATO-ellenes, Amerika-ellenes megnyilatkozásaira. Az Eisenhower amerikai elnökhöz és Macmillan brit miniszterelnökhöz intézett 1958. szeptember 24-i francia emlékiratban már volt utalás - tartva attól, hogy Franciaország valamiféle "idegen háborúba" sodródhat - Párizs esetleges fokozatos elszakadására a NATO-tól.
A moszkvai Izvesztyija meg is jegyezte 1963. május 22-i számában: `Odáig megy a dolog, hogy az atomfegyver és a nemzeti függetlenség fogalmak közé jóformán egyenlőségjelet tesznek. Ha van a zsebedben bomba, független vagy, ha nincs, isten veled függetlenség. Pedig hát a földkerekségen több, mint száz olyan állam van, amelynek nincs atomfegyvere, de ettől még nem gyötri őket a csökkentértékűség érzése.`
A NATO-tagállamokhoz intézett 1966. március 9-10-i francia emlékiratok az 1949 óta megváltozott viszonyokra helyezték a hangsúlyt, s 1966. július 1-jével látványos változás történt: a NATO alá rendelt összes francia katonai egységeket ismét nemzeti parancsnokság alá helyezték. Franciaország - de Gaulle tábornok döntése értelmében - kilépett az atlanti szövetség "katonai szervezetéből". 1968. augusztus 24-én Franciaország végrehajtotta első, majd szeptember 8-án második hidrogénfegyver-kísérletét.
(Panoráma - Pirityi Sándor)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
