Köztisztasági állapotok 1912-ben Szegeden
2004. december 7. 11:49
Szeged város 1912-től vette saját kezelésbe a szemétszállítást, valamint az utcák, közterületek tisztántartását, s ehhez alapos terveket készített és jelentős mennyiségű felszerelést szerzett be - hangzott el Fári Irén előadásán a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
A város belterületi útjainak hossza 120 kilométer volt, ebből a nagykörúton belülre 40 kilométer jutott, s a belső utak háromnegyede a körúton kívüli utak negyede bírt szilárd burkolattal.
A város az utak portalanítására és locsolására 20 locsoló kocsi - 10 darab 2000 literest, 10 darab 1000 literes beszerzését tervezte el.
A lajtos kocsik föltöltésére az artézi kutaknál 7 új lajttöltő állomást alakítottak ki, s pontosan meghatározták, hogy milyen útburkolathoz négyzetméterenként mennyi locsolóvíz dukál.
A hóeltakarításhoz két hóekét vásároltak, de a szűkös anyagi keretek miatt csak a belső részek tisztítását tervezték, a járdák takarítása pedig a háztulajdonosok feladata maradt.
Sóval csak a téli sétahelyen, a korzón tervezték elolvasztani a jeget-havat.
Az utak tisztántartására a munkatervben 25 utcaseprőt irányoztak elő, s feladatuk az volt, hogy reggel 6 órától sötétedésig söprögessék az aszfaltos és a forgalmasabb kövezett utakat, no meg a két állomáshoz vezető sugárutakat. Az utcaseprők azonban csak azután léphettek akcióba, hogy a locsoló kocsik végiglocsolták az utakat, hogy nehogy port verjenek fel.
Ugyancsak 1912-ben vonta magához a város a házi szemét elszállítását is: addig ezt, akárcsak az úttisztítási feladatokat vállalkozókkal kötött szerződésekkel oldotta meg. És igencsak komolyan vették a szemétszállítást is: öt új és korszerű, a modern higiéniai követelményeknek megfelelő szemétszállító kocsit rendeltek - mondta el egyebek között Fári Irén.
(Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
