Negyvenöt éve kötötték az Antarktisz-szerződést
2004. december 1. 09:58
A kontinens semlegesítéséről szóló szerződés kimondta: a Déli-sarkvidék legyen és maradjon atomfegyvermentes, demilitarizált, semleges és környezetszennyezéstől mentes térség, békeövezet, amelytől távoltartják a területi vitákat és a politikai rivalizálást.
| Megmentik az első antarktiszi épületet 80 éve halt meg az első magyar sarkkutató expedíció orvosa Magellán és a Föld körülhajózása |
1959. december 1-jén 12 ország - többek között a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország - aláírta az Antarktisz-szerződést, amely 1961. június 23-án lépett hatályba. A szerződés a 14 millió négyzetkilométernyi, tehát Európánál majdnem másfélszer nagyobb területen megtiltotta katonai támaszpontok létesítését, hadgyakorlatok tartását, atomhulladék lerakását, mindenféle fegyverkísérletet, különös tekintettel az atomrobbantásokra. Nem akadályozta azonban katonai személyzet alkalmazását vagy katonai felszerelési tárgyak felhasználását tudományos kutatásokhoz vagy bármely más békés célra.
A tudományos kutatás szabadságának rögzítése mellett a szerződés szorgalmazta a nemzetközi tudományos együttműködést, egyebek között az Antarktiszra vonatkozó kutatási információk cseréjét, az expedíciók és kutatóállomások tudományos személyzetének, a tudományos megfigyelések adatainak és eredményeinek cseréjét. A szerződést az évek során több ország képviselője írta alá, (1999-ben már 43 állam).
Magyarország 1984-ben csatlakozott az egyezményhez, de csak megfigyelői státusú, társult államként. Az Antarktisz-szerződést eredetileg 30 évre kötötték, 1991-es lejárta óta hivatalosan sem meghosszabbítani, sem megújítani nem sikerült, elsősorban nagyhatalmi érdekellentétek miatt.
(MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
