Az imperialista rabtartók és a béketábor hangja: a kubai rakétaválság a magyar sajtóban
2004. november 17. 15:07 É. Erdei András
Mi sem engedjük, hogy az imperialista gyarmati rabtartók eltiporják a forradalmi Kubát!
Október 26-án áttörés érzékelhető az újságokban, melynek oka igen egyszerű: New Yorkban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Igaz, semmi nem történt, a nagyhatalmak egymást vádolták a kialakult helyzetért.
A Magyar Nemzetben olvasható cikk egyértelműen pozitívan értékeli, hogy diplomáciai úton próbálják rendezni a válságot. Megemlítik, hogy az amerikai sajtóban is változás következett be, sokkal békülékenyebb hangnemben írtak a konfliktusról. A központi téma mégis a Sportcsarnokban lezajlott nagygyűlés bemutatása volt.
A Népszabadság első oldalán közölt cím is erre kívánta ráirányítani az olvasók figyelmét: "Kuba forradalmi népének üzenjük: mellettetek állunk, veletek vagyunk!"
Ez esetben is a hidegháborús logika szerint tálalták az eseményeket: Kállai Gyula (a Minisztertanács elnökhelyettese) beszédében először felsorolta Kennedy agresszív intézkedéseit, majd kijelentette: "Az amerikai kormány képmutatása nem ismer határt. (...) Népünk ott áll most is Kuba népe mellett, mi sem engedjük, hogy az imperialista gyarmati rabtartók eltiporják a forradalmi Kubát!" A cikk Quintin Pino Machadó (kubai nagykövet) Sportcsarnokbeli felszólalásával folytatódott a második oldalon. Machado egy Castro idézettel nyitotta beszédét: "Tűnjön el a rablás filozófiája és eltűnik a háború filozófiája." Machado ebből a gondolatmenetből kiindulva vezette le a kialakult konfliktus okát: mivel az USA kizsákmányolta Kubát, Castro védekezésből kényszerült fegyverkezni.
Az erőfitogtatatás a sajtópropaganda eszközeként az olvasó megnyugtatására szolgált, hiszen azt sugallta, hogy a szocialista tábor tovább növelte katonai fölényét. Emiatt idézték Malinovszkij szovjet honvédelmi minisztert, aki beszédében kifejtette, hogy a provokáció magában hordozza egy termonukleáris háború veszélyét, de a szovjet védelmi rendszer képes már a levegőben megsemmisíteni az ellenséges rakétákat.
"Stílszerű zászló alatt..." |
A következő napon, október 27-én (szombaton) a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Népszava is foglalkozott Zorin (a Szovjetunió ENSZ képviselője) Biztonsági Tanácsban történt felszólalásával. Zorin az előzőekben már megismert vádakat ismételte meg, és az USA fellelőségét hangsúlyozta a blokáddal kapcsolatban. A Magyar Nemzet beszámolt az ország különböző területein tartott szolidaritási gyűlésekről is.
A kubai rakétaválság története | ||
|
Október 28-án a Népszabadság cikke Hruscsov Kennedyhez intézett levelét elemezte. Az analógiát kedvelő Nyikita Szergejevics érvelése szerint az USA sem szeretné, ha a határai mellett támadó fegyvereket telepítenének. A Szovjetuniónak ugyanez a célja a Törökországba telepített rakétabázisok kapcsán is. A probléma ezzel az állásponttal csupán annyi volt, hogy az október 26-án lezajlott titkos egyeztetések során, a török rakétabázisok kérdése nem képezte alku tárgyát. A Népszabadság cikkében Hruscsov megpróbálta elbagatellizálni a kubai rakétabázisok jelentőségét: "Kuba, akármilyen fegyverekkel rendelkezzék is, nem mérkőzhetik meg Önökkel." Az olvasó tehát joggal gondolhatta, hogy messze még a megoldás, pedig Hruscsov délelőtti rádióbeszédében tudatta Kennedyvel, hogy elfogadta javaslatát a konfliktus rendezésére. Ennek értelmében az amerikaiak megszüntetik a blokádot, és nem indítanak inváziót Kuba ellen, cserébe a szovjetek kivonják rakétáikat.
Az október 30-án megjelenő újságok már a válságból kivezető utat megmutató Hruscsovot ünnepelték, aki egyúttal "a világbékét is megmentette".