435 éve halt meg Dávid Ferenc
2004. november 15. 13:07
Az erdélyi tudós, pap, tanár az erdélyi unitárius egyház megalapítója, a magyarországi reformáció radikális irányzatának legkiemelkedőbb képviselője volt.
Kolozsvári szász polgárcsaládból született 1510 körül. Tanulmányait Kolozsvárott és Gyulafehérvárott, majd Wittenbergben és Frankfurtban végezte. Besztercei rektorsága idején (1548-51) lett a reformáció híve, 1552-ben tért a lutheránus hitre. 1555-től Kolozsvárott lett főlelkész, a papok és a nép többségét áttérítette a lutheranizmusra. 1556-ban választották az erdélyi magyar evangélikusok püspökévé, amelyről 1559-ben lemondott, s a helvét reformációhoz csatlakozott. 1564-ben János Zsigmond udvari papja lett, aki a kálvinisták püspökévé tette.
|
Körösfői Aladár: Dávid Ferenc a tordai országgyűlésen |
A fejedelem orvosától, Blandrata Györgytől ismerte meg a szentháromság-tagadók mérsékelt szárnyához tartozók nézeteit, s csatlakozott hozzájuk. János Zsigmond segítette hitük terjesztését, és a tordai országgyűlés (1568) felvette az unitarizmust a bevett vallások közé. A katolikus Báthori István fejedelem azonban előbb nyomdájukat vette el, majd Dávid püspöki rangját, végül minden további vallási reformot megtiltott Erdélyben. A gyulafehérvári országgyűlésen (1579) elfogták, a dévai börtönbe zárták, ahol hamarosan, 1579. november 15-én meghalt.
(MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
