Etiópia legősibb keresztény műemléke
2004. október 26. 12:30
A lalibelai sziklatemplom-komplexum, mely Afrika legismertebb őskeresztény műemléke, sokkal régebbi, mint eddig feltételezték.
Korábban az axúmi obeliszk Rómában veszteglése, nemrégiben pedig a brit kormánytól visszakövetelt kegytárgyak kapcsán írtunk Etiópiáról. Egy szenzációs régészeti eredmény ismét ráirányította a figyelmet az afrikai ország 25 milliós keresztény közösségére - sőt, az egész épített világörökségre.
Újabb vizsgálatok szerint ugyanis Etiópia legősibb keresztény műemléke még sokkal régebbi, mint eddig gondolták. A tudósok eddigi véleménye szerint a Lalibelában fekvő, 11 sziklába vájt templomból álló épület-komplexum i. sz. 1200 körül keletkezhetett. Egy brit régész azonban azt állítja: a később templomként használt helyiségek eredetileg erődítménynek készültek - méghozzá fél évezreddel korábban.
A Merkurios- és a Gábriel-templomok olyan helyeken épült, amiket szemmel láthatólag jól lehet védeni. Feltehetőleg egy erődrendszer részei voltak, melyet az Axúmi Birodalom felbomlását követő, politikailag instabil időszakban építettek az i. sz. 7. század közepén. Fénykorában - mely az i. sz. 3. és 6. század közé esett - ez a birodalom uralta Etiópia és Eritrea északi részét, időnként a mai Jemen területét, sőt, olykor a Nílus völgyét is.
Az új kutatási eredmények arra a kapcsolatra is rávílágítanak, mely a kereszténységet a 4. században felvevő axúmi civilizáció és a késő-középkori Etiópia között fennállt. Az axúmi templomok számos építészei megoldását ugyanis viszontláthatjuk Lalibela 10. és 11. században a sziklákból kivájt templomain - olvasható az Archaelogy.org régészeti szakportálon.