A sötét próféciák nagymestere

2003. december 15. 09:01

Ki volt a valóságban Nostradamus, aki előtt - követői szerint - feltárult a jövő?

Apokaliptikus négysorosok - összekeverve

Nostradamus, minden idők legismertebb `látója` idestova fél évezreddel ezelőtt látta meg a napvilágot. Követői szerint számos fontos eseményt megjósolt a világtörténelemben az elmúlt időszakokról - de a jövőnkről is, az 1666-as londoni tűzvésztől, a hirosimai atombombáig egészen a 3797-es esztendőig bezárólag. A homályos sorok melyek ófranciául, latinul, németül íródtak, drámai víziókat írnak le a jövőről.

Az 1503. december 14-én a franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban született Michel de Nostradam - ismertebb nevén Nostradamus zsidó családból származott, de szülei még gyermekkorában áttértek a katolikus hitre, nevét a párizsi Notre Dame székesegyházról kapta. 1552-től orvosnak tanul Montpellierben, és többször is szembeszállt az Európát újra és újra sújtó pestissel, bár a halálos kór őt sosem támadta meg.

Legismertebb műveit, nem kevesebb mint 924 négysoros jósversét Salon-de-Provence-ban alkotta, egy obszervatóriummá átalakított padlástérben. Négysorosait évszázadonként - centuriánként rendezte és egészen 3797-ig írta le az általa fontosnak tartott eseményeket. A "Nostradamus mester igaz próféciái" címmel megjelent munka a horoszkópokhoz hasonlóan olyan általánosságokat tartalmaz, amibe bármit bele lehet magyarázni, ezenkívül a "mester" az évek sorrendjét is összekeverte - valószínűleg szándékosan, mivel tartott a Szent Inkvizíció közbelépésétől. Követői szerint a négysorosok egy különösen nehéz matematikai kódolás alapján vannak összekeverve, de ezt a bizonyos kódot még senkinek sem sikerült megfejtenie.

Sokan állítják azonban, hogy sikerült megfejteniük Nostradamus mester próféciáinak titkát, és előttük is feltárult a jövő. Mint az a Spiegel magazin legfrissebb számában olvasható - talán a jeles évforduló hatására, vagy csillagok kedvező állásának segítségével, - Manfred Dimde, német Nostradamus-szakértő azt állítja, hogy sikerült megfejtenie a mester rejtjeles kódjait. Így képes beazonosítani, hogy melyik prófécia melyik esztendőre szól.

"Meneküljetek a lángok szörnyűségeitől!" - Dimde szerint ez az a szentencia, amiben Nostradamus a hirosimai atomrobbantást jósolja meg. Máshol a mester "pokoli lámpásokról" ír, aminek viszont a Kuwaitban felrobbantott olajkutakat kellene jelképeznie. Egy telitalálata a mesternek azért volt: "Az ifjú oroszlán legyőzi a vénebbet, párbajban a csatamezőn, aranyketrecbe foglalt szemét kiszúrja!" Alig egy évvel a próféciák megjelenése után II. Henrik egy lovagi tornán életét vesztette egy szemébe szúrt lándzsa közreműködésével. Még ha ez nem is lenne eléggé misztikus, mások gondoskodnak arról, hogy Nostradamus nevét ne felejtse el könnyen a fantasztikumra hajló közvélemény.

"In the City of God there will be great thunder, Two brothers torn apart by Chaos, While the fortress endures, The great leader will succumb." (Nostradamus 1654)

Ez a kis versike a világ sok lapján megjelent 2001. szeptember 11-én. Bár a mester 1566-ban meghalt ugyan és ezt a versikét sosem írta meg, a legtöbben ebben jóslatainak abszolút bizonyítékát látták, az alig néhány hónappal később újra kiadott könyvét el is kapkodták mint a cukrot.

Mindennek ellenére nyitott kérdés marad, hogy a jó nevű orvos egyáltalán miért érezte a késztetést a próféciái megírására. Jörg Dendl történész véleménye szerint Michel de Nostradam korában az európaiak egyfajta vigaszt láthattak a 3797-ig katasztrófákat jósolgató négysorosokban. Ez a korszak ugyanis minden volt, csak reményteljes nem. Háborúk, éhínségek, vallási ellentétek, több pestisjárvány, a törökök betörése a keresztény Európába, azt jelezhette a kor emberének, hogy közel a világvége. Mindenesetre mindenki nyugodtabban alhatna, ha végleg bebizonyosodna, hogy a Nostradamus örökség nem más mint hamisítvány. A Nostradamus szakértők ugyanis egybehangzóan állítják, hogy a mester 2010-2012 közé világháborút jósolt katasztrófális következményekkel.

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?