275 éve született Moses Mendelssohn német filozófus
2004. szeptember 6. 16:08
Kétszázhetvenöt éve, 1729. szeptember 6-án született Dessauban Moses Mendelssohn német filozófus.
A Tóra német fordítója
1754-ben találkozott Gotthold Ephraim Lessinggel, s életre szóló barátságot kötöttek. A német drámaíró A zsidók című, 1749-es drámája nemeslelkű hősét vélte benne megtestesülni, s 1779-es darabját, A bölcs Náthánt Mendelssohnról, a vallások egyenlősége és a vallásszabadság hirdetőjéről a "német Szókratészről" mintázta.
Mendelssohn első művét, a Filozófiai beszélgetéseket - melyben Leibnizet méltatta - Lessing a szerző tudta nélkül adta ki. Közös művük volt a "Pope, egy metafizikus". Mendelssohn 1755-ben adta ki Levelek az érzelmekről című írását. 1763-ban A metafizikus tudományok evidenciájáról szóló értekezésével Kant ellenében elnyerte a Porosz Tudományos Akadémia irodalmi díját, ekkor II. Frigyes király mentesítette őt a zsidókat sújtó korlátok alól. Műve a metafizikai állítások igazolhatóságát a matematikai tételekével vetette össze.
Leghíresebb munkája, a Phaedon, vagy a lélek halhatatlanságáról (1767) az egyre terjedő materializmussal vitázott. A címmel Platón előtt tisztelgett, s elnyerte vele Herder és több német fejedelem barátságát. E művét már 1793-ben lefordították magyarra. 1770-ben jelent meg Kohelet-(A prédikátor könyve) kommentárja, és Maimonides logikájának magyarázata. 1771-ben vitába bonyolódott Lavater svájci teológussal, aki felszólította: ha nem tudja cáfolni Charles Bonnet kereszténységre vonatkozó teológiai érveit, térjen át erre a hitre.
Bár Mendelssohn gyűlölte a hitvitát, úgy érezte, ez esetben hangot kell adni zsidóságának. Végül idegösszeomlást kapott, amelyből csak 1774-ben lábalt ki, ekkor kezdte fordítani a Zsoltárok könyvét. 1778-ban írta A zsidók vallási törvényeit, ebben a polgári jogokkal is foglalkozott. Következő munkája a Tóra, azaz Mózes öt könyvének német nyelvű, de héber betűkkel nyomtatott változata volt, melyhez barátjával, Salomon Dubnoval írt kommentárt, segítve a zsidókat hagyományaik s a német kultúra összeegyeztetésében. A zsidók ebből tanulták meg a német irodalmi nyelvet, s sikere volt Angliában, Franciaországban és Hollandiában is, de a konzervatívok sokat támadták, egy ortodox rabbi betiltotta a használatát.