Keltagyökér-keresés Csehországban
2004. szeptember 6. 12:34
Az ősi gyökereiket kereső csehek körében valóságos kelta-mánia kezd kibontakozni, egyre-másra alakulnak a kelta múltat és kultúrát kutató társaságok.
`A csehek kevert nép, a kelták, a germánok és a szlávok elegyéből jött létre. Mi arra törekszünk, hogy megismertessük az emberekkel a kelták történetét, hogy tudják, kik voltak ők, mit csináltak, hogyan éltek` - mondta el az AFP francia hírügynökségnek Vaclav Horak, a Keltoi társaság vezetője.
A Keltoi, melynek gombamódra szaporodó társszervezeteihez hasonlóan több ezer tagja van, a közelmúltban kulturális központot nyitott a Prága közelében lévő Nizborban. E kis település tőszomszédságában a Krisztus előtti évszázadokban egy kelta erődítmény állt.
Az ókori kelta nép az időszámításunk előtti 400 körül telepedett meg az akkori Boiohaemum területén. A keresztény korszak kezdetén az előretörő germán törzsek szorították ki a keltákat a vidékről, a germánokat pedig a benyomuló szlávok tolták nyugatabbra. Az őslakos kelták mély nyomot hagytak Európa e vidékének arculatán, tőlük származik az Otava (a volt Atava) és az Elba (az egykori Elbis) folyó neve. A csehek számos ősi legendája és meséje is kelta eredetű.
A genetika is felhívta a figyelmet a kelta örökség egyik nyomára, arra a génmutációra, amely az öröklődő cisztás fibrózist idézi elő. Ez a betegség a cseheknél, a galloknál, az íreknél és a bretonoknál - a kelták leszármazottainál - fordul elő a leggyakrabban.
(MTI Panoráma)