Napvilágra került etruszk szörnyek
2003. november 12. 10:05
<
Fénykor és hanyatlás
Az etruszk hegemónia kialakulásával párhuzamosan Dél-Itáliában görög város államok jelentek meg, mely még inkább valószínűsíti, hogy a mükénei pelazg népesség maradványai alkották a etruszk népességet. A nagyon korai időktől kezdve, az etruszk arisztokrácia szoros kontrol alatt tartotta a politikát, hadügyeket, gazdaságot és a vallást is.
Hasonlóan a görögországi helyzethez, itt is független városállamokat találunk, azonban Kr. e.500 körül néhány városállam, mint Tarquinii és Veii, uralkodó szerepre tesz szert régiójukban, más független városokkal kialakított szövetségeik révén.
Ezekre a szövetségekre válaszul a rómaiak a görögökkel és a karthágóiakkal szövetkeztek, és tíz éves háború után 396-ban sikerült elfoglalniuk Veii-t, a legjelentősebb etruszk várost. Kr. e.200 körül sötét időszak következik az etruszkok életében, az arisztokrácia hatalmi harcai, és a köznép felkelései a városok szociális összeomlását eredményezik, aminek következtében rákényszerülnek a Rómával való szövetségkötésre.
Történelmük során az etruszkok soha nem valósítottak meg nemzeti egységet, csak laza konföderációkat hoztak létre a városaik között. Évente a nemeseik közül megválasztott magisztrátus kormányozta valamennyi városukat.
A királykori Rómához hasonlóan a hadsereg főparancsnokának rangja, és a legfőbb főpap tiszte örökletes volt. Az etruszkok fénykorukban jelentős katonai erővel is rendelkeztek, de ez valószínűleg nem közös haderő volt, hanem a városállamok egyesített hadereje. Kétségkívül a tengeren át érkeztek Itáliába, és telepeik voltak Szardínián és Korzikán is, valamint kereskedtek Hispániával és Galliával.