A nyolc éve tartó ún. öbölbeli háborút az Irak és Irán közötti fegyverszünet zárja le. A harcokat már a hivatalos határidő előtt beszüntették.
A megegyezés értelmében, amelyet a két szomszédos ország az ENSZ közvetítésével kötött, 350 fős ENSZ- megfigyelőcsoport foglal állást a majdnem 1200 km hosszú frontvonalon. A csoport főparancsnoka, Slavko Jovič jugoszláv vezérőrnagy elégedetten nyilatkozott a fegyverszünet kezdetekor a határvonal helyzetéről, annak ellenére, hogy helyenként kisebb összetűzések történtek. A harci cselekmények befejezése után mind Irak, mind Irán a legmagasabb fokú riadókészültségben hagyta csapatait. A fegyverszünet értelmében 1980 ót először ismét hajózhatnak iraki kereskedelmi hajók a Perzsa-öbölben; ugyanakkor újra indítják a háború első napjaiban leállított légi közlekedést az iraki főváros, Bagdad és a délkelet-iraki város, Baszra között. Bagdadban az iraki lakosság ünnepelve köszöntötte a harci cselekmények végét. Ugyanakkor megrohamozták az áruházakat, mivel a kormány megnyitotta a tartalékraktárakat, s így ismét rendelkezésre álltak a hosszú ideje hiányolt fogyasztási cikkek.
A fegyverszünet az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1987. évi 598-as számú határozatára vezethető vissza, amit Irán július 18-án meglepetést keltve elfogadott. A határozat - a fegyverszünet mellett - rendelkezik a hadifoglyok cserjéről, valamint a csapatok visszavonásáról a nemzetközileg elismert határok mögé. Ezenkívül felszólítja a két államot a nemzetközileg támogatott újjáépítésre, a háború okainak megszüntetésére, az Irak és Irán közti átfogó megegyezés létrehozására, valamint a régió jövendő stabilizálására. A két hétig tartó tárgyalásokat, melyeken a külügyminiszterek között Javier Pérez de Cuellar közvetített, az augusztus 8-án aláírt megállapodás zárja. Meghatározták a fegyverszünet időpontját a hadviselő felek között. Augusztus végére pedig - ugyancsak Pérez de Cuellar közvetítésével - előírták Genfben az Irak és Irán közötti béketárgyalások megkezdését. A Ruhollah Khomeini ajatollah által irányított vezetés váratlanul igent mondott az ENSZ 598. számú határozatára. Ennek okai: Irak katonai túlereje, súlyos gazdasági válság az országban, valamint Irán növekvő politikai elszigeteltsége.
1988 júniusában egy pragmatikus orientáltságú politikust, Hojatoleszlam Hasemi Rafszandzsanit, a parlament elnökét nevezték ki az iráni fegyveres erők főparancsnokává, akinek célja Irán kivezetése a nemzetközi elszigeteltségből. Politikai megfigyelők véleménye szerint az irak-iráni konfliktus legújabb fejleményei fontos következményekkel járnak a Közép-Kelet helyzetére. Mindenekelőtt Irak az ipari és az olajtermelő országok (például Szaúd-Arábia és Kuvait) háborús segítségével a régió fontos hatalmi tényezőjévé vált. Izrael attól tart, hogy az arab állam növekvő befolyása veszélyeztetheti pozícióját. 1988 igencsak eredményes évnek bizonyult az 1982 óta hivatalban lévő ENSZ-főtitkár, Pérez de Cuellar számára. Az angolai háborút lezáró augusztus 8-i fegyverszünet kimunkálása mellett a 68 éves perui politikus az öbölmenti háború befejezését eredményező tárgyalások sikeres lezárásában is meghatározó szerepet játszott. A tanácskozásokon Iránt Ali Akbar Velajati, Irakot Tarik Aziz képviselte.