1576. augusztus 27-én, Velencében meghal korának egyik legnagyszerűbb festője, Tiziano (eredeti nevén Tiziano Vecellio). Elsősorban portréfestészete tette híressé, figyelembe vette az ábrázolt személyek reprezentálási igényeit is. Azon alkotói periódusa után, amikor kompozícióiban nagy teret szentelt a tájnak, végül teljes figyelmével az emberábrázolás felé fordul. Műveiben Tiziano a reneszánsz (1564) eredményeit ötvözte a barokk drámaisággal és hevességgel. Híressé váltak lángoló színei, különösen a kékkel színezett vörös, amelyet olyan művész is használt, mint Tintoretto (1594).