Kis expedíciós hadtestének élén Francisco Pizarro, spanyol konkvisztádor elpusztítja a dél-amerikai Andokban húzódó Inka Birodalmat. Hiába fizeti ki Atahualpa inka uralkodó a hihetetlen nagyságú váltságdíjat, Pizarro meggyilkoltatja, és elfoglalja Cuzcót az inkák fővárosát. 1529-ben Pizarro azoknak az "Új Kasztíliának" nevezett perui területeknek a főkormányzójává neveztette ki magát V. Károly császárral, melyeket a spanyol koronának meghódítani szándékozott. Miután 1531 tavaszán partra szállt Dél-Amerikában, kimerítő menetelés után 1532. november 15-én elérte Atahualpa táborát az Andok-fennsíkon, és rövid kézitusa után elfogatta az uralkodót. Az Inka Birodalom Huajna Kapak (1493-1527) hódító hadjáratai során érte el legnagyobb kiterjedését, és kb. 4500 km hosszan húzódott el. Az inka állam terjeszkedő politikáját szigorú állami, katonai szervezettsége motiválta. A fővárosból Cuzcóból kiinduló jól kiépített úthálózat kötötte össze a birodalom tartományait. A nemesek és a kormányhivatalnokok közötti kommunikációt egy mesterséges csomóírás - a kviptu - szolgálta, melyet csak a beavatottak értettek. Az inka állam politikai felépítése piramisszerű volt: a korlátlan hatalmú, a Nap fiaként imádott inka istenkirály alatt négy alkirály igazgatta a birodalom négy tartományát. Mivel a nemesség mentesült bármiféle munka alól, az inka állam anyagi alapját a lakó- és munkaközösségek képezték. A föld megművelésén túl közmunkákat is kellett végezniük.