Ekkor nyílt meg a Vadászati Világkiállítás. 52 ország vett részt rajta, ebből 35 saját nemzeti bemutatóval. A kiállításhoz számos egyéb rendezvény kötődött, mint pl. Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás, Vadászati Tudományos Konferencia, Nemzetközi Természetfilm-fesztivál és a Vadászattörténeti Szimpózium. Kétmillió volt a látogatók száma, a kiadványok több tízezres példányban keltek el. Célját hivatalosan a következőképpen fogalmazták meg: `...mutassa be a vadászat hatását a modern kor emberére, szolgálja a természet megismerését, és ezen keresztül hívja fel a figyelmet a kulturális értékű természeti kincsek védelmére...` A kiállítás megrendezése komoly diplomáciai siker volt (szeptember 30-ig tartották nyitva), melynek érdekében mindent meg is tettek. A trófeakatalógusból pedig (melyben kötelező volt az elejtő nevének feltüntetése!) az átlaglátogató megtudhatta, hogy a kiváló trófeákat mindig is a mindenkori (politikai és gazdasági) elit tagjai zsákmányolják, néhány szerencsés kivételtől eltekintve.