Varsó, a mártírváros
2004. augusztus 2. 16:39
Varsó Európa egyik legvonzóbb fővárosa volt a 20. század elején, ám a náci megszállás örökre feldúlta arculatát: hajdani lakosságának többségét kiirtották és falainak 80 százalékát lerombolták.
Módszeres pusztítás és genocídium
`A háború előtt Varsó azt jelentette a lengyelek számára, mint Párizs a franciáknak. A több mint egymillió lakosú város - egyike a legnagyobbaknak Európa e részén - politikai, közigazgatási és kulturális központ volt` - mutat rá Pawel Kowal történész. `Adolf Hitler parancsot adott tábornokainak a város és a lakosság megsemmisítésére. A parancsot a legapróbb részletekig végrehajtották` - fűzi hozzá.
"A háború után a várost újjáépítették, de a mai Varsó egészen más" - állapítja meg Jerzy S. Majewski, aki a város építészetének szakértője. A háború előtti stílust csak a pusztulástól megkímélt néhány építészeti sziget területén lehet fellelni az Óvároson és bravúrosan újjáépített történelmi magján kívül.
Az Óváros, amelyet 18. századi képek alapján azonos külsővel rekonstruáltak, ma a világörökség UNESCO-listáján szerepel. A fővárost több hullámban rombolta le a háború. Először 1939-ben Varsó elfoglalásakor pusztították a német légi bombázások és a szárazföldi harcok, ezután következett a gettó lázadása 1943-ban, majd a város többi lakójának
1944 augusztus elsején kirobbant, 63 napig tartó felkelése. A felkelésnek 200 ezer halottja volt, a túlélőket vagy deportálták, vagy elűzték a nácik. Amikor a szovjet hadsereg 1945 januárjában bevonult a városba, már csak alig több mint 10 ezer ember élt a romok között. Miután a felkelők 1944 október 2-án megadták magukat, a nácik módszeresen felrobbantották és felégették a házakat.
Az újjáépítés mindazonáltal már kész tervek alapján kezdődött meg. "A megszállás idején több építész készítette elő a terveket és összegyűjtötte a szükséges dokumentációt" - magyarázza Majewski.