270 éve halt meg Savoyai Jenő

2006. április 21. 11:28

Katonai győzelem és politikai célok

A Rákóczi-szabadságharc ellen is őt küldte volna a császár, de Savoyai Jenő ekkor még a békés megegyezés mellett emelt szót. Később a felkelés ellen foglalt állást, és a Rákóczival való kiegyezés ellensége maradt. Az 1712-15-ös pozsonyi országgyűlésen magyar állampolgárságot kapott. 1714-ben Németalföld helytartója lett, majd mikor a Porta megszegte a békét, ismét a török frontra küldték. Itt 1716-ban Pálffy Jánossal Péterváradnál győzött, majd visszafoglalta az utolsó jelentős török erősséget, Temesvárt. 1717-ben seregei előnytelen állásokban voltak Belgrádnál, mégsem vonult vissza, s az éjszakai ködben szétverte a törökök felmentő csapatát. Sok foglyot ejtett s csakhamar bevette Belgrádot is, ez volt leghíresebb győzelme. Ennek eredménye az 1718-as a pozsareváci béke, amely végleg kiszorította a törököt hazánkból.

Ezután ismét Németalföld élére került, de inkább bécsi palotájában, a Belvederében tartózkodott. 1734-ben még egyszer hadba szállt a lengyel örökösödési háborúban, de kora miatt csakhamar leváltották. 1736. április 21-én Bécsben halt meg.

Savoyai Jenő tudta, a katonai győzelem a politikai célok elérésének csak egyik eszköze, nemcsak meghódította, de meg is tartotta az elfoglalt területeket, s a béke eredményeinek megszilárdításában is jeleskedett. Sikerei kiváló stratégiai képességeivel és magával ragadó lendületével magyarázhatóak, amellyel csapatait lelkesítette. Kiélezett helyzetekben hozott elhatározásait a hadtörténet legbátrabb döntései közt tartják számon. Fontos eszköze volt a hírszerzés, ezt abban a korban szokatlan tökélyre fejlesztette, sokat köszönhetett annak is, hogy meg tudta nyerni a lakosság rokonszenvét.

Savoyai Jenő 24 csatát vezetett, 13-szor sebesült meg, három császárt szolgált: I. Lipótot, I. Józsefet és VI. Károlyt. Az ő diadalai nyomán emelkedett ki Ausztria nagyhatalomként a török háborúkból. Nagy Frigyes későbbi porosz királyt ő oktatta hadművészetre, s Napóleon egyedül az ő hadjáratait tartotta tanulmányozásra érdemesnek. Levelezett Leibniz-cel és Montesquieu-vel, Rousseau támogatója volt, hatalmas könyvtárat és képtárat gyűjtött, pompás kastélyokat építtetett, ráckevei rezidenciáját J. L. von Hildebrandt tervezte.

A politika mellett a pénzügyek is érdekelték, egy ideig birodalmi pénzügyminiszter is volt, de főleg saját vagyonát gyarapította; 25 forinttal érkezett Ausztriába, s 25 milliót hagyott maga után, egyebek között az egész Csepel-szigetet megszerezte. A budai Várban álló lovas szobrát Róna József készítette.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

előző oldal 2 / 2

Az európai hadvezér
Katonai győzelem és politikai célok

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?