Feltámad a ladino nyelv
2004. június 20. 23:12
A könyv népe, a könyv nyelve
A ladino nyelv egyértelműen rokonságban áll a mai spanyollal, bár a kiejtésben vannak különbségek. A `pobre` szót, ami spanyolul szegényt jelent, ladino nyelven prove-nak ejtik. A j hangot pedig, ami a mai spanyolban h-nak hangzik, a ladinóban zs-nek ejtik.
A ladino sokat megőrzött a 15. századi spanyolból, de belekeveredtek korabeli portugál, katalán és héber elemek is. A ladino szinte teljesen változatlan maradt azóta, hogy 1492-ben a szefárd zsidókat tömegesen kiűzték Spanyolországból. Az elűzött szefárdok nagyrészt a Balkánon, Németalföldön, Görögországban és Törökországban telepedtek le.
A holokauszt sok ladino nyelvű zsidót pusztított el, de akik megmenekültek, nagy számban telepedtek le Izraelben. A jiddistől eltérően azonban, amit ma is aktívan, anyanyelvként használnak az európai eredetű New York államban élő illetve izraeli ultraortodoxok, a ladino nem tud életben maradni segítség nélkül.
Még a legoptimistább ladino-pártiak is elismerik: ez a nyelv valószínűleg nem fog újra a jeruzsálemi Mazkaret Moshe és Baka negyedek anyanyelvévé válni. Hajdanán ugyanis ezekben a városrészekben szinte kizárólag spanyol eredetű szefárd zsidók éltek.
A szefárd kifejezés egyébként hagyományosan csak a spanyol eredetű zsidókra vonatkozott, ma viszont már így nevezik a közel-keleti és észak-afrikai eredetű zsidókat is.
"Nem arról van szó, hogy azt remélnénk: egyszer ezen a nyelven vásárolunk majd a szupermarketben" - mondja Moshe Saul, az Aki Yerushalaym (Itt, Jeruzsálem) ladino magazin szerkesztője. "A ladino a kultúra nyelve lett. Jobbára csak éneklünk és olvasunk rajta."