I.e. 6500 körül - Megkezdődött a Tigris és az Eufrátesz
folyók közti terület benépesedése.
I.e. 4000-től - A sumérek kifejlesztették az ékírást, az
árvízvédelmet és a matematikát. Városállamaik (Ur, Uruk, Eridu) a
folyók alsó folyásán terültek el.
I.e. 24-20. század - Az északi területeken az akkádok
centralizált birodalmat alkottak.
I.e. 19-16. század - Az Ó-babiloni birodalom kora. A birodalmat
a hettiták pusztították el.
I.e. 12-9. század - A Középbirodalom kora.
I.e. 9-7. század - Új-asszír birodalom.
I.e. 7-6. század - A babiloni Újbirodalom kora.
I.e. 539 - II. Kürosz perzsa király foglalta el a területet.
I.e. 331 - Nagy Sándor a birodalmához csatolta Mezopotámiát,
amely ezt követően a Szeleukidákhoz, majd a pártusok országához
tartozott.
I.u. 3. század - A perzsa Szászánida-birodalom része volt a
terület.
637 - Az arabok a kádiszijjai csatában elfoglalták a két folyó
közét. Kalifátust alapítottak, a lakosság átvette az arab nyelvet.
750 - Az Omajjád-dinasztiát megbuktatták az Abbászidák, majd
Manszur kalifa megalapította Bagdadot.
10. század - Az iráni Bujida-dinasztia elfoglalta Bagdadot, a
kalifa csak vallási vezető maradt.
1055 - Toghrul szeldzsuk-török szultán elfoglalta a Folyamközt,
amely később az egyiptomi Ejubidák hatalma alá került.
1258 - A mongol Dzsingisz kán unokája, Hülegü kán tört be a
területre, a kalifa elvesztette egyházi hatalmát is.
1394 - Timur Lenk mongol uralkodó elfoglalta Bagdadot.
16. század eleje - A perzsa Szafavida-dinasztia hatalma alá
került a Tigris és az Eufrátesz vidéke.
1534 - II. Szulejmán török szultán foglalta el a vidéket, amely
ezzel az oszmán birodalom része lett. A 19. század elején Davud pasa
helytartó megpróbálta modernizálni Mezopotámiát, és elszakítani a
törököktől, de sem ő, sem a 19. század második felében Midhat pasa
nem járt eredménnyel.
1914. november 23. - Az első világháború során a brit csapatok
elfoglalták Bászra városát, s bár a törökök 1916-ban győztes csatát
vívtak Ku el-Amáránál, végül letették a fegyvert a túlerő előtt.
1918 - A britek megszállták az olajban gazdag Moszul tartományt.
1920 - A Népszövetség mandátumot adott a területre Angliának. Az
Iraki Szövetség vezetésével felkelések törtek ki, melyek hatására
ideiglenes kormány alakult.
1921. augusztus 23. - A hasemita I. Feiszállal az élén létrejött
a monarchia.
1922 - Brit-iraki "szövetségi" szerződést írtak alá.
1925 - Az ország alkotmányt kapott. A vitatott moszuli
olajvidéket a Népszövetség Iraknak ítélte.
1927 - Felfedezték a kirkuki olajmezőket.
1930 - A britekkel kötött egyezmény tényleges függetlenséget
adott az országnak.
1932 - Irak a Népszövetség tagja lett.
1933 - Meghalt I. Feiszál király, utóda fia, Gázi lett.
1936 - Bakr Szidki tábornok megbuktatta az angolbarát kabinetet,
s Hikmat Szulejmán alakított új kormányt.
1937 - Bakr Szidkit meggyilkolták, s Hikmat Szulejman kormánya
is megbukott. A Rasid Galiáni vezette új, németbarát kormány idején
iraki-brit összecsapások voltak.
1939 - Gázi meghalt autóbalesetben. II. Feiszál lépett a trónra.
1941 - Galiáni elmenekült. Az angolok bevonultak Bagdadba, Núri
Szaíd lett az ország kormányfője.
1943 - Irak hadat üzent a tengelyhatalmaknak.
1945 - Irak csatlakozott az Arab Ligához, tagja lett az ENSZ-nek.
1958 - Irak és Jordánia rövid életű államszövetséget alakított.
1958. július 14. - A hadsereg és a Nemzeti Egységfront
Abdel-Kerim Kászem ezredes vezetésével megdöntötte a monarchiát. II.
Feiszál királyt és miniszterelnökét, Núri Szaídot megölték.
Létrejött az Iraki Köztársaság. Július 26-án ideiglenes alkotmányt
fogadtak el.
1961. március - Musztafa Barzani Kurdisztáni Demokratikus Pártja
lázadást robbantott ki az ország északi részén.
1963. február 8. - Katonai puccs során megölték Kászemet, s az
Arab Baasz (Baath) Szocialista Párt került hatalomra.
1963. november - Abdesz-Szalám Áref ezredes katonai államcsínyt
hajtott végre.
1966. április - Áref repülőszerencsétlenség áldozata lett,
fivére, Abder-Rahmán Áref Ahmed követte az elnöki székben.
1968. július 17. - Puccsal a hatalmat ismét a Baasz szerezte
meg: az Ahmed Haszan al-Bakr vezette Forradalmi Parancsnoki Tanács
vette át az ország irányítását.
1968. szeptember 22. - Az ideiglenes alkotmány az állam legfelső
szerveként ismerte el a Forradalmi Parancsnoki Tanácsot.
1970. március - A Forradalmi Parancsnoki Tanács és a kurd
vezetők béketervben állapodtak meg.
1974. március - Szaddám Huszein bejelentette az 1970-es
autonómia-tervezet megvalósítását. Az elégedetlen kurdok ismét
harcba kezdtek.
1975. március - Irak és Irán aláírta az algíri szerződést, amely
lezárta a határvitát a két ország között. A sah felfüggesztette a
kurdok támogatását.
1979. július 16. - Al-Bakr lemondott, utóda unokaöccse, az
addigi második számú vezető, Szaddám Huszein lett.
1979. augusztus 8. - 21 politikust végeztek ki a kormány elleni
összeesküvés vádjával.
1980. szeptember 22-1988. augusztus 20. - Háború Irán ellen
egymillió főnyi ember-, 200 milliárd dollár anyagi veszteséggel.
1990. augusztus 2. - Kuvait lerohanása. ENSZ-szankciók
meghirdetése Irak ellen.
1990. november 29. - Az ENSZ BT 678. számú határozata 1991.
január 15-ig szabott határidőt Iraknak a kivonulásra.
1991. január 17. - Légicsapásokkal megkezdődött a Sivatagi Vihar
hadművelet. Február 24-én megindult a nemzetközi koalíció
szárazföldi offenzívája, s Szaddám Huszein február 28-án feltétel
nélküli kapitulált.
1991. április 3. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 687. számú
határozata kötelezte Irakot vegyi- és biológiai fegyvereinek,
valamint a 150 kilométernél nagyobb hatósugarú ballisztikus
rakétáinak megsemmisítésére a világszervezet felügyelete alatt. Irak
a későbbiekben folyamatosan gátolta az ENSZ-ellenőrök munkáját.
1996. december 10. - Életbe lépett az ENSZ "olajat
élelmiszerért" programja, amely lehetővé tette Iraknak, hogy
kőolajat értékesítsen, s áráért lakosságának élelmiszert vásároljon.
(A program hatályát félévenként meg kellett hosszabbítani, legutóbb
2002. december 4-én szavazta meg azt a BT.)
1998. december 16. - Távoztak Irakból az ENSZ Iraki
Tömegpusztító Fegyverek Leszerelését Ellenőrző Bizottsága (UNSCOM)
szakértői.
2002. szeptember 16. - Az iraki vezetés beleegyezett az ENSZ
fegyverzetellenőreinek feltétel nélküli fogadásába.
2002. október 15. - Irakban 100 százalékos részvétel mellett 100
százalékos támogatással újraválasztották elnöki tisztségében Szaddám
Huszeint.
2002. november 8. - Az ENSZ BT elfogadta 1441. számú
határozatát, mely szerint Iraknak nyilatkoznia kell
fegyverprogramjainak állásáról, s vissza kell engednie az
ellenőröket.
2002. november 27. - Az ENSZ ellenőrei újból megkezdték iraki
tevékenységüket.
2003. február 5. - Colin Powell amerikai külügyminiszter az ENSZ
BT elé terjesztette az Egyesült Államok bizonyítékait arról, hogy
Bagdad nem tesz eleget a BT 1441. számú határozatának.
2003. február 28. - Bagdad elfogadta az UNMOVIC-nak az
asz-Szamúd-2 rakéták megsemmisítésére vonatkozó követelését és
március 1-jén megkezdte a rakéták megsemmisítését.
2003. március 17. - Kofi Annan ENSZ-főtitkár a BT zárt ülésén
bejelentette, hogy a világszervezet beszünteti minden tevékenységét
Irakban, és összes munkatársát kivonja onnét, beszűntette az
"élelmiszert olajért" programot is.
2003. március 18. - George Bush amerikai elnök 48 órás
ultimátumot adott Szaddám Huszein iraki elnöknek és fiainak Irak
elhagyására.
szerkesztőségét!
