`Nem tudok egyetlen erőszakos bosszúról sem` - Marianne Birthler, a volt NDK-titkosszolgálat, a Stasi irattárának vezetője
2003. július 23. 14:19 Weyer Béla
Csoda s egyben a nyilvánosság erejének bizonyítéka, hogy a múltfeltárás nem vezetett semmiféle erőszakhoz - mondta Marianne Birthler (55 éves), az egykori keletnémet titkosszolgálat iratait őrző hivatal vezetője, aki szerint most, hogy az Egyesült Államokból újabb dossziék kerültek az intézethez, nem kell szenzációs leleplezésekre számítani.
HVG: A minap visszakerült az Egyesült Államokból az egykori NDK állambiztonsági szolgálata, a Stasi külföldi felderítési részlegének adatbázisa azokról, akiket Nyugaton szervezett be informátornak, s az akták titkos besorolását is feloldották. Ezek a dokumentumok máig tisztázatlan módon jutottak a CIA-hoz a német újraegyesítés idején. Csak nem az történt, hogy CIA-ügynökök vegyültek a Stasi-irattárakat elfoglaló NDK-s polgárjogi aktivisták közé, s míg utóbbiak arra ügyeltek, nehogy a Stasi megsemmisítse a belső spiclikről szóló bizonyítékokat, az amerikaiak a külföldi vonatkozású dossziékkal a hónuk alatt elsétáltak?
M. B.: A legvalószínűbb az, hogy az adatok a szovjet titkosszolgálat révén kerültek ki Amerikába, bár erre sincsenek bizonyítékok. Semmi nem szól viszont amellett, hogy közvetlenül innen, német közreműködéssel jutottak volna ki az akták a CIA-hoz. Örülünk, hogy az iratok visszakerültek, itt a helyük, s végre többet tudhatunk meg a Stasi külföldi felderítési főosztálya, a HVA munkájáról. A közvéleményt persze a tudományos kutatással szemben elsősorban az foglalkoztatja, ki volt kém. Szeretném lehűteni a felfokozott várakozásokat, már csak azért is, mert a német hatóságok a kilencvenes években egyszer már lehetőséget kaptak rá, hogy Washingtonban betekintsenek ezekbe az adatokba, feljegyzéseket készítsenek, s ezek alapján vizsgálatokat indítsanak.
szerkesztőségét!
