Kutatás a hazai zsidóságról
2002. szeptember 9. 10:11 Dobozi Pálma
A zsidó identitás egyik alapeleme a holokauszt emlékének ébrentartása - derül ki a magyarországi zsidóságról készült kutatásból.
A zsidó identitás egyik alapeleme a holokauszt emlékének ébrentartása - derül ki a magyarországi zsidóságról készült kutatásból, amelyet az ELTE Szociológiai Intézetében működő Kisebbségkutató Intézet szervezésében végezték, 2015 interjú felhasználásával.
A zsidó vallási-kulturális minták az elmúlt fél évszázad során erősen visszaszorultak Magyarországon, a fiataloknál ugyanakkor látszanak a tradíciókhoz való visszatérés bizonyos jelei, s a zsidó vallás iránti érdeklődés újjáéledése - derül ki a Zsidók és zsidóság a mai Magyarországon című most megjelent kiadványból. Úgy tűnik, a szekularizációs folyamatok a mai idősebb korosztályokban mentek végbe a legerőteljesebben: náluk különösen éles a szakadék a gyermekkori és a jelenlegi család gyakorlata között, akár a hanuka, a szombat megtartására, akár például a fiúgyermekek körülmetélésére kérdeztek.
Ma a zsidó identitás egyik alapeleme a holokauszt emlékének ébrentartása, nagyon kevesen - mindössze 15 százalék - vélték úgy, hogy a vészkorszakról ma már nem kellene beszélni.
Mindazonáltal a zsidók többsége úgy látja: a holokauszt gyakori emlegetése nem teremt feloldhatatlan konfliktusokat a zsidók és nem zsidók között. Jóval több mint felük egyetért azzal, büntetőjogilag kellene felelősségre vonni a holokausztot tagadókat. Erősen megoszlik a megkérdezettek véleménye arról, mennyire illeszkedtek már be a zsidók a mai magyar társadalomba. Harmaduk szerint az őket ért üldöztetések miatt már nem tudnak igazán integrálódni, ugyanakkor körülbelül ennyien értenek egyet azzal, minél több házasság lenne kívánatos zsidók és nem zsidók között.
A személyes azonosságtudat vizsgálatánál a válaszadók többsége a kettős identitáson alapuló választípusokat (zsidó vallású/származású magyar, zsidó is, magyar is) preferálta.
A zsidóellenesség mértékének megítélésében eltérnek a vélemények: a megkérdezettek harmada szerint az ma Magyarországon csekély mértékű, míg 37 százalék úgy látja, nagy. A fiatalok között egyébként többen vannak azok, akik csekély mértékűnek tartják ennek veszélyét. A kutatásban részt vevők több mint negyede szerint hazánkban minden harmadik ember ellenszenvvel tekint a zsidókra. A megkérdezettek közel kétharmada azt mondta: a közelmúltban nőtt itthon a zsidóellenesség (a kutatás 1999-ben készült!).
A kutatók megkísérelték behatárolni, hány zsidó él ma Magyarországon. Bár a számításokat több dolog is nehezíti, a kutatók 64-118 ezer közé teszik a zsidó népesség létszámát hazánkban.
szerkesztőségét!
