Habsburg-bevonulás a fővárosba
2002. szeptember 7. 13:28 Szöllősi Ferenc
Visszatérnek Budapestre a Habsburg-uralkodók...
Visszatérésre készülnek Budapestre a Habsburg-uralkodók. Ám (amint a ma élő Habsburgoknak eszük ágában nincs királlyá felkenetni magukat), a régiek sem kapják vissza uralkodói szoborhelyüket a Hősök terén, az ezredéves emlékmű jobb oldali kolonnádjában. Ott azok a magyarok állnak, akik ellenük is védték az ország ügyét: Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi, Kossuth. Hajdan a két Hunyadi után így folytatódott a sor: I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót, I. Ferenc József. Először 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején emelték le őket a helyükről, a legroszszabb emlékezetűt, a Világostól induló és az országot az első világháborúba vezető Ferenc Józsefet össze is törték; Horthy belovagolása után, az újramintázott utolsóval együtt visszatett bronzalakok másodjára 1945 után kényszerültek távozásra.
Azóta a főváros sülysápi szoborraktárában vesztegelnek, több-kevesebb háborús sérüléssel (bomba találta el az oszlopsor felső párkányát, Lipót szobra hulladékba is került.)
Az apropó most egy jubileum: Mária Terézia 1777-ben, 225 éve bocsátotta ki a Ratio Educationis nevű törvényét. Ez alapozta meg az egységes, államilag igazgatott iskolarendszer bevezetését, és jelentős mértékben érvényesítette a felvilágosodás elveit. E tettéért a mai magyar oktatási miniszter (a pikantéria kedvéért: Magyar Bálint a rebellis ,48-as belügyminiszter, miniszterelnök Szemere Bertalan ükunokája) is igen nagyra értékeli, és hódolatának kifejezéseként kezdeményezte a királynő szobrának rekonstrukcióját, elhelyezését megfelelő helyen.
A szoborőrző Budapest Galéria igazgatója, Zsigmond Attila pedig felvetette: a jeles mesterek míves alkotásai kerüljenek ismét közszemlére, mint múzeumi tárgyak. Zala György, Telcs Ede, Margó Ede, Füredi Richárd formázta meg őket. Már helyet is kinézett számukra. A Hősök tere épületegyüttese Schikedanz Albert munkája. A Szépművészeti Múzeum oldalrilazitján az oszlopok magassága megegyezik az emlékműéivel, közöttük megfelelően elhelyezhetők a szobrok, alattuk a falon pedig az életük egy-egy mozzanatát bemutató táblaképek. Ráadásul ez esetben felesleges lenne magas szobortalapzatok építésére pénz költeni.
A megmaradtak közül legsúlyosabban egyébként éppen Mária Terézia sérült: deréktól lefelé nincs folytatása. Rendelkezésre áll viszont a Zala-féle eredeti dokumentáció, ennek alapján a bő redőjű ruha gyorsan, különösebb nehézség nélkül elkészíthető. A négy szobor teljes restaurálása, a költöztetés, az elhelyezés nem kerülne többe tíz-tizenkétmillió forintnál, és ha a főváros illetékesei egyetértenek vele, akár még az ősszel megejthető.
szerkesztőségét!
