425 éve született II. Ferdinánd
2003. július 9. 14:59
425 éve született II. Ferdinánd
<
| II. Ferdinánd (1619-1637) |
Csehországban a katolikus és a protestáns rendek összetűzése 1618-ban felkeléshez vezetett, amelynek során Ferdinánd követeit kidobták a prágai vár ablakából (defenestratio), őt magát trónfosztottnak nyilvánították és I. Jakab angol király vejét, V. Frigyes pfalzi grófot választották cseh királlyá. Sikeres hadműveleteket folytatott ugyanakkor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is a Felvidéken, aminek eredményeként 1620-ban Besztercebányán magyar királlyá választották. Bethlen elfogadta ugyan megválasztását, de a királyi koronát nem.
Ferdinánd hadvezérének, gróf Tillynek ebben a válságos helyzetben sikerült 1620 novemberében - itáliai, spanyol és bajor segítséggel - Prágától nyugatra, a fehérhegyi csatában döntő győzelmet aratni a protestánsok fölött. A "téli király" néven ismert V. Frigyes elmenekült az országból, Bajorország megkapta Felső-Pfalzot és a pfalzi választófejedelemséget.
Ferdinánd kegyetlenül bosszút állt a cseheken: a kivégzések, vagyonelkobzások, germanizálás sújtotta, korlátlan Habsburg uralom alá került Csehországból mintegy 150 000 ember kényszerült elmenekülni. 1627-ben azután Csehországot megfosztották alapvető jogától, a törvényalkotástól is.
| A család |
| Apja: II. Habsburg Károly, Belső-Ausztria (Stájerország, Karintia, Trieszt és a tengerparti tartományok) főhercege
Anyja: Wittelsbach Mária, V. Albert bajor herceg lánya Első felesége: Wittelsbach Mária Anna bajor hercegnő Második felesége: Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnő Gyermekei: János Károly, Ferdinánd, Mária Anna, Cecília, Renáta, Lipót Vilmos |
| 1618. május 23. Prága |
A protestánsok azonban folytatták a harcot, 1630-tól a svédek támogatásával (1630-1635). II. Gusztáv Adolf svéd király seregei partra szálltak Pomerániában és sorra aratták győzelmeiket, meghódítva egész Dél-Németországot, beleértve Münchent is. Ferdinánd ebben a helyzetben kénytelen volt visszahívni az 1630-ban elbocsátott Wallensteint, aki visszaszorította a svédeket, majd Lützennél megütközött Gusztáv Adolffal. A svédek győztek ugyan, de királyuk elesett a csatában.
Miután a svéd veszély így elhárult Ferdinánd feje fölül, fokozódott a császárnak az időközben cseh királyi ambíciókkal megvádolt Wallenstein iránti gyanakvása és megbízásából 1634-ben Egerben (ma:Cheb) zsoldosai lemészárolták a Katolikus Liga egyik legkiválóbb hadvezérét.
A harmincéves háború - Franciaország hadba lépése következtében - ezután tovább folyt, mérhetetlen szenvedéseket és súlyos anyagi károkat okozva Európa népeinek. A háborút lezáró vesztfáliai békét (1648) II. Ferdinánd már nem élhette meg: 1637. február 15-én elhunyt Bécsben, miután a császári trónt még biztosítani tudta fiának, III. Ferdinándnak. II. Ferdinánd hamvai a grazi dóm melletti barokk stílusú császári kriptában nyugszanak.
MTI-Sajtóadatbank
Támogasd a 
szerkesztőségét!
