Az Észak-Görögországban található félszigetnél Octavianus Agrippa irányításával győzelmet aratott Antonius és Kleopátra felett. 43-ban Caesar fogadott fia, Octavianus összefogott a meggyilkolt Caesar leghűségesebb alvezérével, Marcus Antoniusszal, és a lovasság főparancsnokával, Aemilius Lepidusszal. Ők hárman létrehozták a második triumvirátust, melynek elsődleges célja Caesar gyilkosainak megbüntetése. Erre Kr. e. 42-ben a philippi csatában került sor. Ezután a Birodalom kormányzását egymást között osztották fel. Lepiduszt azonban kiszorították a hatalomból, s a Birodalom nyugati fele Octavianus, keleti része Antonius fennhatósága alá került. Octavianus és Antonius kezdetben jól együtt tudtak működni. Antonius feleségül vette Octavianus nővérét. Azonban a Birodalom keleti felének Egyiptom is része volt, ahol Kleopátra uralkodott. Antonius az asszonyhoz fűződő szerelem miatt háttérbe szorította Róma érdekeinek védelmét. Elhagyta feleségét, s megromlott a viszonya Octavianusszal. Antonius Kleopátrától született gyermekének római tartományokat ajándékozott, amivel növelte Egyiptom területét. Octavianus a senatusban a nép ellenségévé nyilvánítatta őt, ami újabb polgárháborúhoz vezetett. Ennek során került sor 31-ben Actiumnál a tengeri ütközetre, ahol a nagyobb haderővel rendelkező Octavianus legyőzte Kleopátra egyesített flottáját. (A csata későbbi erőteljes romantikus felhangjára utal az az elképzelés, mely szerint Kleopátra menekülését látva, a szerelmes Antonius hátrahagyta katonáit.) Octavianus egy évvel később megtámadta Alexandriát. Antonius és Kleopátra öngyilkos lett. Egyiptom Róma provinciájává alakult. A Római Birodalom egyedüli ura Octavianus lett. Az ún. actiumi-relief egyes darabjait a Szépművészeti Múzeum őrzi.