1594-ben, a tizenöt éves háború (1591-1606) során Szinán pasa felmentette Esztergomot a szövetségesek ostroma alól, a seregek 56 napi harc után, június 29-én vonultak el a vár alól. (Az ostrom során vesztette életét Balassi Bálint is). Ezután a törökök átvették a hadászati kezdeményezést. A nagyvezér haditerve kockázatos, ugyanakkor rendkívül célratörő volt. A szövetségesek szeme láttára vonult Győr alá, hogy elfoglalja az egész kereszténység, de különösen Ausztria és a magyar korona védőbástyáját. A Kelet-Magyarországról Győr alá érkező Gazi Girej krími tatár kán hadával, valamint a havasalföldiekkel együtt legalább 70-80000 fős had készült az ostromra. Győr fontoságában, kiépítettségében és felszereltségében messze kiemelkedett a magyar várak közül. Kezdetben mintegy 6000 kiválóan felszerelt, túlnyomórészt német, néhány száz olasz és magyar katona állt harcra készen. Győr parancsnoka a régi katonacsaládból származó Hardegg gróf volt. Végül győzött a túlerő, szeptember 29-én az őrség szabad elvonulás fejében feladta a várat. Hardegget ezért hadbíróság elé állították, és 1595. június 16-án lefejezték.