Ősi művészet Marokkóból

2003. május 26. 10:41

Kognitív régészet

achulei kőeszközök

A régészet egyik ága az emberi kogníció fejlődését kutatja. A kognitív régészet alapvetően a pleisztocén időszakban zajló kognitív fejlődéssel foglalkozik. A sziklarajzoktól az eszközhasználaton át a természetes energiák domesztikálásáig számos területen vizsgálja, hogy az első emberek miként teremtették meg a maguk körül lévő valóságot és mindezek milyen módon kapcsolódnak a mai világképekhez. A kognitív evolúció tehát az episztemológia kérdéseitől elválaszthatatlan, hiszen központi kérdése az, hogy miért úgy kezdtük értelmezni a világot, ahogy.

A kognitív régészet nézete szerint nem történt jelentős változás az alapvető emberi kognitív képességekben a 1.8 millió évvel ezelőtt kezdődött pleisztocén vége - azaz 10500 évvel ezelőtt - óta. Vagyis szemben a paleoantropológiai felfogással, mely szerint a hominidák csontvázmaradványainak tanulmányozása az ember eredetének központi kérdése, a kognitív régészet művelői szerint a csontok bármennyire is sokat mondanak a fizikai evolúcióról, semmit nem árulnak el az emberré válás összetett folyamatairól. Ahogy bármely más élőlény csontvázából sem tudunk meg semmit annak kultúrájáról, viselkedéséről, párválasztási szokásairól, társas rendszeréről.

előző oldal következő oldal 2 / 3

Tan-Tan tárgy
Kognitív régészet
Szkeptikus hangok

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?