Tovább kutatnak Géza fejedelem temetkezési helyén

2014. szeptember 25. 17:00 MTI

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a bazilika felújítása révén nyílt lehetőség a feltárásra, amelyhez a forrásokat a város biztosítja. Megjegyezte: amennyiben bemutatásra érdemes maradványokat találnak, akkor azokat mindenképpen a helyszínen kívánják a nagyközönség elé tárni. Reményét fejezte ki, hogy hasonló kincsekre lelnek a régészek, mint Pécsen, az ókeresztény sírkamrák esetében.

Kérdésre a városvezető elmondta: a tavaly elindított Árpád-ház Program minden, a korszakhoz tartozó székesfehérvári helyszín feltárását és bemutatását támogatja. Hozzátette: amennyiben a feltételezésekből valóság lesz, akkor a program segítségével, állami vagy uniós források bevonásával bemutatóhelyet létesítenek az Árpád-kor újabb helyi bizonyítékainak.

Az 1971-es ásatások

Kulcsár Mihály, a múzeum régész-igazgatóhelyettese felidézte, hogy a területet Kralovánszky Alán 1971-ben részben feltárta, és akkor egy templom maradványait fedezte fel, amelyeket a történeti-régészeti kutatás a Jan Dlugoss lengyel krónikás által lejegyzett középkori hagyomány alapján Géza nagyfejedelem temetkezési helyével azonosított.

Mint mondta, a templom a 10. századi hasonló jellegű építményeket figyelembe véve a fejedelmi - majd Szent István koronázása után királyi - palota tartozéka lehetett, az erre utaló csatlakozó falmaradványok töredékes részletei is előkerültek korábban.

Az igazgatóhelyettes a feltárás céljának nevezte az 1971-ben részben feltárt és a kor műszaki színvonalán dokumentált építészeti maradványok hitelesítését, teljességre törekvő feltárását és dokumentálását a mai modern eljárások és technikai eszközök bevonásával, valamint a kronológiai és építészeti kérdések tisztázását.

Kulcsár Mihály kiemelte: Székesfehérvár fontos nemzetközi utak csomópontjában, a Sárvíz kiterjedt mocsárvilágának közepéből kiemelkedő természetes szigeteken alakult ki és a 10. század második felében fejedelmi központ volt. A középkori településeken általánosan megfigyelhető volt, hogy a legfontosabb egyházi épület a környéket uraló legmagasabb ponton, a legelőkelőbb helyen épült fel - tette hozzá.

Rámutatott, hogy Székesfehérvár esetében a Szűz Mária prépostsági templomnak kellene azon a ponton lennie, azonban a királyi koronázó és temetkező bazilikát attól a helytől távolabb építették fel. Szerinte ennek magyarázata, hogy a jelzett magaslatot olyan jelentős objektum foglalta el - valószínűleg a királyi palota és a Géza fejedelem hamvait őrző templom -, amelynek áthelyezése nem volt lehetséges.