Érelmeszesedése volt Ötzinek
2014. július 31. 16:49 MTI
Génjei miatt meszesedtek Ötzi, az Alpokban felfedezett gleccsermúmia erei - állapította meg egy új kutatás.
A tanulmány megmagyarázhatja, hogy az 5300 éve élt férfinak, aki sosem dohányzott, és tévé előtt ülve nem fogyasztott egészségtelen készételeket, hogyan lehettek mégis meszesek az artériái - idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál a Global Heart című kardiológiai szaklap friss számában ismertetett kutatást.
"Meglepett bennünket, milyen erős hajlama volt a szív- és érrendszeri betegségekre. Váratlan volt, hogy az ilyen távoli múltban élő emberben már ott volt a kardiovaszkuláris kórok kockázatát növelő genetikai hajlam" - mondta Albert Zink, a tanulmány egyik szerzője, az olaszországi Bolzanóba működő Európai Akadémia múmiákat kutató intézetének paleontológusa.
Mióta 1991-ben két kiránduló az Ötz-völgyi Alpokban felfedezte a jégbe fagyott embert, testének minden részletét megvizsgálták már: a halála előtt evett utolsó falatokat, élete végső perceit, az öltözködési stílusát. Feltárták, hogy ízületi fájdalmai, Lyme-kórja és fogbetegsége is volt, CT-vizsgálattal kimutatták nála az érfalak lerakódásait is.
Az érelmeszesedés azért lepte meg a tudósokat, mert a betegséget a kutatások többsége a modern világ mozgásszegény életmódjához és kalóriadús ételeihez kapcsolja. A világszerte megvizsgált múmiák leletei azonban azt mutatták, a szívbetegségek és az érelmeszesedés sokkal elterjedtebbek voltak az őskorban és az ókorban, amikor az emberek életmódja és étrendje látványosan különbözött a maitól - mondta Zink.
Nemrég az Ötzi csípőcsontjából vett minta alapján feltérképezték az újkőkori földműves teljes génkészletét, azaz genomját. Ebből azt is megtudták, hogy a gleccsermúmiának 19 élő rokona van még Európában.
A friss tanulmány szerzői megállapították, hogy Ötzi számos génváltozata összefügg a szívbetegségekkel. "Nem dohányzott, igen aktív életet élt, el sem hízhatott, és mégis kialakult nála az érelmeszesedés, ami arra utal, hogy a géneknek az eddig véltnél nagyobb a szerepe a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában" - hangsúlyozta Zink.