75 éve alakult a Nemzeti Parasztpárt - pályázat és könyvbemutató

2014. július 2. 10:37

A Nemzeti Parasztpárt 1939. június 29-én alakult meg Makón, s ezzel új fejezetet nyitott a huszadik századi magyar történelemben. A népi íróknak, a falukutató mozgalom fiatal közgazdászainak, szociológusainak összefogása a parasztsággal, a falu népével megteremtette azt a politikai erőt, mely a magyar társadalom igazságos, demokratikus átalakulásának erjesztője lehetett. A Parasztpárt története összefonódott az elmúlt 75 év magyar történelmével. Képviselői, politikusai minden fontos társadalmi változás cselekvő részesei voltak az 1940-es évek antifasiszta ellenállásától kezdve, az 1945 utáni demokratikus kísérleten, az 1956-os szabadságharcon keresztül az 1989-es rendszerváltásig.

A Bíráló Bizottság (Bíró Zoltán irodalomtörténész, Salamon Konrád főiskolai tanár, Szeredi Pál kutatótörténész) a pályázat eredményhirdetését 2014. június 27-ére tűzte ki, amelynek helyet a budapesti Centrál Kávéház biztosított. A beérkezett pályázatok más-más szempontból, különböző időbeli eltolódással közelítették meg a megjelölt témát. A pályázati kategóriák közül a nemzeti érdekeket képviselő szervezetek bemutatatása (1945–1989) címmel meghirdetett  részterületet választó Hajagos Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára levéltáros munkatársa és a Szegedi Tudományegyetem BTK, Kulturális örökség tanulmányok szak hallgatója, a "Sok ilyen hadnagyra lenne szüksége a magyar irodalomnak!”(Lakitelek, 1991. p. 209.) Egy nemzeti kulturális fórum vezetőjének őszinte vallomása: avagy hol kezdődött az 'ellenzékiség' 1985-ben Magyarországon? című tanulmányával elnyerte a Bíráló Bizottság által megállapított első helyet, amelyhez megkapta a Népfőiskola Alapítvány pénzjutalmát, és 14. kötetet tartalmazó könyvcsomagot is.

Hajagos Csaba egy éve dolgozik az MNL munkatársaként, kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, kiemelten foglalkozik a tanácsok megalakulása utáni időszakkal, vizsgálja az MSZMP „belső” működését, eszközeinek hatását Bács-Kiskun megye, illetve egész Magyarország társadalomtörténetében. Jelenleg a rendszerváltást megelőző tíz év eseményeit tükröző levéltári iratanyagot vizsgálja, rendezési munkájával igyekszik támogatni annak teljes körű kutathatóságát. Győztes pályamunkája a kiskunmajsai Helytörténeti Gyűjtemény 1985-ös bezárása körüli problémakört dolgozza fel, kiemelt figyelmet szentel az akkori igazgató, Dr. Kozma Huba szerepének és meghurcolásának. Hajagos Csaba célja, hogy a levéltári feldolgozó munka során feltárt iratanyagon keresztül bemutassa a közvetlenül rendszerváltást megelőző 5 év politikai elnyomását, „válságkezelő” programját, a kiskunmajsai Helytörténeti Gyűjtemény és Kozma Huba esetén keresztül az MSZMP által „reakciósnak” minősített, nemzeti érdekeket képviselő törekvések és személyek ellen folytatott tevékenységét.

Hajagos Csaba, a tanulmány konklúzióját az MSZMP Politikai Bizottságának 1986. július 1-én megtartott ülésén elhangzott, Kádár Jánostól idézett beszédrészlet kiegészítésével vázolja fel: […] 1986. tavaszára világossá vált, hogy „a rendszer és a politika sem bírta el, hogy itt-ott három tucat ember szájaskodott,”, „a rendszer nem bírta el azt a kis szelepet már bizonyos kérdésekben sem. […]” (Csizmadia Ervin, 1995. p. 293.) A díjakat kiosztó Bíráló Bizottság döntése értelmében második helyezett nem született, míg a harmadik helyet Vass Szabina, az Ungvári Nemzeti Egyetem hallgatója „Viták és állásfoglalások az 1945. évi földreform körül” címmel nyerte el.

A helyezett pályamunkákon túl kiosztásra került három különdíj is, pénz és könyvjutalom formájában. Tábori Ferenc politológus, az ELTE Állam és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Doktori Iskola PhD. hallgatója „A Nemzeti Parasztpárt jellemzői, helyzete és szerepe a koalíciós időszak pártrendszerében 1944-1949.” között, illetve Zeman Ferenc Csaba, történész, a Szegedi Tudományegyetem BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkor programjában részt vevő hallgatója „A Nemzeti Parasztpárt megalakulásához vezető út” című munkájukkal, míg Vass Norbert, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola „Illyés Gyula szerepvállalása a XX. század 30-as – 50-es éveinek politikai és irodalmi életében” című tanulmányával nyerte el a kiemelt elismerést.

A pályázati eredmények kihirdetése mellett egyúttal bemutatásra került az évfordulóra elkészült, a Nemzeti Parasztpárt két évtizedének (1939–1960) tevékenységét bemutató monográfia is. A 411. oldal terjedelmű kötet tulajdonképpen végigkíséri a Nemzeti Parasztpárt történetét 1939-es megalakulásától egészen az 1956-os felkelést követő néhány évig. Szeredi Pál fejezeteket szán az agrárszektor és a huszadik századi parasztsors bemutatásának, foglalkozik a Márciusi Front tevékenységével, kiemelten kezeli a Szabad Szóban folyó pártszervezési diskurzust, a Parasztpárt szerepét az 1945-ös, majd az 1947-es választásokon. Ezen felül a szerző a kötet keretébe foglalja az emigráció és a Parasztpárt kapcsolatát, különböző életutakat, életeseményeket, amelyeknek záró momentumaként az 1956-os felkelés és a „Végelszámolás” szerepel.

Egy gondolat Szeredi Pál kötetének fülszövegéből: „A globalizálódó világban hangsúlyosabbá válik a nemzeti identitás megőrzése, a saját kultúra, a saját oktatás, a nemzeti hagyományok, a múlt aprólékos megismerése és beépítése a mai kor kereteibe. Magyarország ne csak levert szabadságharcaira, ezernyolcszáznegyvennyolcra, ezerkilencszázötvenhatra, hanem maradandó értékeire, szellemi teljesítményeire is emlékezzen. Becsülje meg gondolataikat, állítson méltó emlékművet azoknak, akik mertek és tudtak függetlenül gondolkodni, méltóságunkat és nemzeti karakterünket érdemleges módon kifejező politikai koncepcióval előállni, s küzdeni annak megteremtéséért.”