100 éve dördült el a végzetes pisztolylövés

2014. június 28. 08:46 MTI

Az 1863-ban született Ferenc Ferdinánd 1896-ban, Rudolf trónörökös halála után lett a Monarchia trónjának várományosa. Támogatta az ott élő nemzetiségek jogainak kiterjesztését, miközben a magyar önállóság korlátozásán fáradozott, a külpolitikában agresszív, militarista nézeteket vallott. 1914 júniusában egy hadgyakorlat megtekintésére utazott a Monarchia által 1878-ban megszállt, majd 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovinába.

Bosznia bekebelezésével a Monarchia fontos pozícióra tett szert a balkáni orosz térhódítással szemben, de magára vonta a délszláv népek, elsősorban Szerbia gyűlöletét. A délszláv egység hívei a Habsburgok kiűzését tűzték ki célul, és az 1910-es évek elejétől több merényletet is megkíséreltek a két tartományban a Monarchia tisztségviselői és az uralkodócsalád tagjai ellen.

A trónörökös látogatásának hírére a szerb diákok, az Ifjú Bosznia szervezet tagjai szervezkedni kezdtek a trónörökös meggyilkolására, ehhez a szerb titkosszolgálattól és a Fekete Kéz elnevezésű terrorszervezettől is támogatást kaptak. A három merénylő - Gavrilo Princip, Nedjelko Cabrinovic és Trifko Grabez - a délszláv egység fanatikus támogatója volt, emellett tüdőbajban is szenvedtek, azaz nem sok veszteni valójuk maradt. Tervük az volt, hogy az utcákon nyüzsgő tömegben elvegyülve robbanószerkezetet hajítanak és pisztolylövéseket adnak le a trónörökösre.

Ferenc Ferdinánd feleségével, Chotek Zsófia grófnővel 1914. június 28-án érkezett Szarajevóba. Érkezésükkor bomba robbant a pályaudvaron, de ők sértetlenek maradtak, s nyitott gépkocsiban indultak a városházára. Útközben Cabrinovic bombát dobott az autóra, de ezt a főherceg lesöpörte, így a robbanószerkezet a kíséret egy tagját sebesítette meg. A városházi fogadás után a főhercegi pár a kórházba, a megsérült tiszt látogatására indult. Időközben a két merényletkísérlet miatt megszigorították a biztonsági intézkedéseket és új útvonalat is kijelöltek, de a sofőr eltévesztette az utat.

A konvoj egy szűk utcánál próbált visszafordulni, ami hatalmas kavarodást okozott. Balszerencsés véletlen volt, hogy a merényletről már letett Gavrilo Princip a közelben várakozott, és a tömegben sikerült a házaspár veszteglő kocsijához furakodnia. A szerb diák közvetlen közelről két lövést adott le, a főherceg azonnal, felesége egy óra múlva, a kórházban halt meg. A merénylőt a helyszínen elfogták, később bíróság elé is állították, de fiatal kora miatt nem halálra, hanem húsz év várfogságra ítélték. Princip 1918-ban a theresienstadti börtönben halt meg tuberkulózis következtében. Szerbiában ma is nemzeti hősnek tekintik, nevét utcák, intézmények viselik, Belgrádban szobra áll.

A merényletet az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország ürügyül használta fel az első világháború kirobbantására. A bécsi diplomácia a nagy háborúra legjobban felkészült Németország biztatására 1914. július 23-án eleve teljesíthetetlen ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy Britannia is belépett, s 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is.

A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást hozott. A végső mérleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.