Azonosították Asztrik érsek relikviáit
2014. április 16. 11:20
A Foerk Ernő által 1910-11–ben végzett ásatás során feltárt főpapi sírhelyben talált csontokat eddig a XII. században élt Győri Saul érseknek tulajdonították. A mostani feltáráshoz kapcsolódó vizsgálatok során azonban kiderült: a lelet kétségkívül a Szent Koronát hozó Asztrik érseké.
A Szent István-kori székesegyház szentélyének közelében, a főhajó tengelye mellett, a mai főszékesegyház szentélye alatt csaknem 3,8 méter mélységben fellelt vörös márvány szarkofágban talált értékes sírmelléklet jelezte, hogy a sír magas rangú személy nyughelye lehet.
A vörös márvány szarkofág kibontása
A Katona István-házban található Érseki Kincstárban eddig is megtekinthetőek voltak az akkor előkerült tárgyak: egy érseki ezüst kehely, paténa, ezüst pásztorbot fanyéllel, főpapi gyűrű, kis arany mellkereszt és három érseki palliumtű, ám mostanáig azokat a Győr nemzetségbeli Saulnak tulajdonították.
A csontmaradvány két ujjcsontjából vett mintán most elvégzett AMS radiokarbon vizsgálat azonban a csontokat a feltételezettnél régebbinek mutatta. A szénizotópos vizsgálat szerint a lelet kalibrált naptári kora (cal AD) 1001-1030, vagyis a jelek szerint csak Asztrik érseké lehet.
Az alsó állkapoccsont, teljesen ép fogazattal
Asztrik (Ascherik) Rómában bencés szerzetesként élt, később Szent Adalbert prágai érsek segítőtársa volt, majd a Szent Márton hegyén épített első magyar bencés monostor apátja lett. Ő alapította a pécsváradi apátságot Szent Benedek tiszteletére, onnan hívta el első királyunk. Valószínűleg már érsek volt, amikor Szent István király megbízásából II. Szilveszter pápától áldást és koronát kért. Később ő lett Kalocsa első érseke. Bár egy ideig helyettesítette Sebestyén esztergomi érseket, utóbb visszatért egyházmegyéjébe, és amint most bebizonyosodott, itt, a kalocsai székesegyházban talált végső nyughelyet is.
A feltárásról készült további képeket itt találhat
Támogasd a 
szerkesztőségét!
