Ablak a Nyugat felé: 20 éve szűnt meg a SZER magyar adása

2013. október 31. 11:04 MTI

Az Egyesült Államok válaszul arra, hogy a Szovjetunió Közép-Európában is hatalomra segítette a polgári demokráciát tagadó kommunista pártokat, a térség lakossága számára a demokratikus értékek alapján álló rádióprogramot kezdett el sugározni. 1949. május 17-én New York államban bejegyezték a Szabad Európa Bizottságot, amely néhány hónappal később megalapította a Szabad Európa Rádiót. Megalakult a magyar osztály, és 1950. augusztus 4-től kísérleti jelleggel New Yorkból magyar nyelvű adást sugároztak.

1951 májusában a SZER európai központja Münchenbe került át. 1951. október 6-án, az aradi vértanúk napján innen indították el a SZER magyar adását, a Szabad Magyarország Hangját. "Itt a Szabad Európa Rádió a 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámhosszon" - hangzott a bejelentkezés.

A müncheni központú magyar rádió 1974-ig az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ellátmányából és a Kereszteshadjárat a Szabadságért (Crusade for Freedom) nevű szervezet gyűjtéséből tartotta fenn magát. 1974-től működését az amerikai kormány a kongresszus által megszavazott költségvetési összegből biztosította, munkáját a Nemzetközi Rádiózási Hivatal (Board of International Broadcasting, BIB) irányította. Az adótornyok Németországból és Portugáliából sugározták a magyar nyelvű műsort először napi 19, majd 11 órában, az adásidő 1991 áprilisától napi 6 órára csökkent.

A SZER Magyar Osztályának személyi összetétele politikai meggyőződés és világnézet tekintetében tükrözte az 1945-48 közötti magyarországi koalíciós politikai viszonyokat, a magyar emigrációs politikai paletta demokratának tekinthető szeleteit, a szélsőségeket ugyanakkor kizárták. A magyar adás első vezetője Dessewffy Gyula egykori kisgazdapárti újságíró lett, jellegzetes személyisége volt Gallicus (Mikes Imre), munkatársai között szerepelt többek között Márai Sándor író. Az osztály meglehetős önállóságot élvezett műsorrendjének megállapításában, a hírek hátterének megrajzolásában és az események kommentálásában.

A magyar adásnak állandó politikai, gazdasági, történelmi, vallási, kulturális, irodalmi, zenei, szórakoztató és más jellegű műsorai voltak. Minden kerek órában híreket mondtak, a SZER magyar adásának erőssége volt a gyors hírszolgálat. Megszólaltattak magyar emigráns politikusokat, írókat, tudósokat, művészeket, és figyelemmel kísérték a határon túli magyar kisebbség ügyét is. A hangvétel rugalmasan követte az amerikai politika alakulását az éles hidegháborús szembenállástól az enyhülési politikáig. A rádió népszerűségét nagyban növelték a tudósítások az olyan rendkívüli eseményekről, mint az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, vagy az 1968-as prágai tavasz és annak leverése. A rendszerváltás előkészítésében is fontos szerepet játszott a SZER magyar adása: rendszeresen nyilvánosságot biztosított a demokratikus ellenzéknek, a szamizdat irodalomnak.

A SZER a célországok közül először Magyarországon, Budapesten nyithatott irodát 1989-ben, és rövid életű politikai hetilapot is kiadott 1991-92-ben Budapesten Szabad Európa címmel. A rendszerváltozással a SZER magyar adása betöltötte hivatását, és 42 év után, 1993. október 31-én megszűnt. Az indokok között a csökkenő hallgatottság és az amerikai költségvetési takarékosság szerepelt.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Szabad Európa Rádió 1997 májusában szerződést kötött a magyar nyelvű adások anyagának másolásáról, megőrzéséről, feldolgozásáról, a dokumentumok teljes körű hozzáférhetőségének biztosításáról. A nemzeti könyvtár a magyar adás összes felvételét tartalmazó 4400 tekercs hangszalagot, 200 tekercs mikrofilmet kapott megőrzésre, részben másolásra. Az 1973-1993 közötti műsorok forgatókönyveinek gépelt vagy fénymásolt változata 750 ezernyi, a magyar szerkesztőség irattárának dokumentumai 250 ezer oldalnyi anyagot képeznek.

Márai Sándor szerint a SZER "ablak volt a Nyugat felé", amelyen a magyar hallgatóság betekintést kaphatott az előle elzárt szabad világba. 2013. október 31-én "Itt a Szabad Európa Rádió, a szabad Magyarország hangja" címmel az Országos Széchényi Könyvtár egész napos programmal emlékezik az évfordulóra.