Súlyos felelősség terheli a 2. világháborús megszálló magyar csapatokat

2013. március 6. 13:26 MTI

Krausz Tamás történész, A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban - levéltári dokumentumok 1941-1947 című kiadvány főszerkesztője az eseményen úgy fogalmazott: ismét hazatért néhány dokumentum és vele a magyar történelem egy darabja. Nem öröm, de mégis megtisztulás, a bánatban is felszabadulás ez - tette hozzá.

Szilágyi Ákos esztéta felszólalásában arról beszélt: faji és nemzeti alapú, rasszista népirtás és gyarmatosítás zajlott a második világháború idején megszállt szovjet területeken, amelynek magyar katonák is tevőleges részvevői voltak.

Átkelés a Dnyeszteren 1941-ben

Az elhallgatott népirtás című, a kiadványhoz írt előszavában Krausz Tamás utal arra, hogy a rendszerváltást követő történeti publicisztika többnyire a vitézül harcoló magyar katonák helyi lakosság iránti sajnálatáról és együttérzéséről szól, a megszálló magyar csapatok "viselt dolgait" még a korszakkal foglalkozó vezető történészek összefoglaló munkái sem említik.

A megszálló csapatok 1941 őszétől több mint félmillió négyzetkilométeren partizánvadász feladatokat is elláttak, ennek során nem egyszer a lakosságot túszként kezelték - áll az előszóban, amelynek megállapításai alapján összességében akár sok tízezer áldozata is lehetett a magyar hadseregnek a Szovjetunióban.

Fogatolt tüzérek a keleti fronton 1941-ben

"Az oroszországi levéltárak megnyitása a jövőben lehetetlenné teszi mind a politikusok, mind a történészek részéről azt a közép-kelet-európai taktikát, hogy (...) a népirtás történetét illetően a németekre mutogassanak. A mai mainstream magyar akadémiai történetírás (...) úgyszólván nem vesz tudomást a szovjet területeken elkövetett bűncselekményekről, a népirtásról, mintha nem a magyar történelem szerves része lenne" - olvasható Krausz Tamás előszavában.

A több mint félezer oldalas kiadvány egyik része a Szovjetunióban - közvetlenül a háború után - magyar katonák, tábornokok, tisztek ellen lefolytatott perek iratait tartalmazza, a közölt dokumentumok másik csoportja szintén korabeli orosz jelentésekből, tanúvallomásokból áll. A kötet elkészítésében közreműködött az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat Központi Archívuma, az Oroszországi Föderáció Állami Levéltára és a Voronyezsi Terület Állami Levéltára.