Szarmata aranytágyakat találtak Asztrahan közelében
2010. november 23. 16:22 MTI
Két asztrahani horgász szarmata aranytárgyakat talált a Bahtyemir folyóban: a két ékszerdarab súlya összesen 1150 gramm - jelentette be a területi kormányzó sajtóirodája.
A közlemény szerint a helyi régészek bizonyosak abban, hogy a míves tárgyak egy szarmata sírból származnak, az i.e. 4. és az i.sz. 4. század közötti 800 éves időszakból. A horgászok elmondták, hogy a tárgyak egyike a sekély vízben állt ki a homokból, s mellette találták meg a másikat is. A szakértők szerint az ékszereket a folyó mosta ki egy sírból.
A környéken találtak már szkíta fegyvereket, arannyal kihímzett ruhadarabokat, görög és római pénzérméket, továbbá Kaukázuson túli és iráni ékszereket. Legutóbb 1986-ban bukkantak kutató régészek értékes ékszerekre.
A szarmaták ókori nomád törzs volt, a szkíták közeli rokonai, bár kultúrájuk nem mindenben egyezett meg az övékével. A szarmaták i.e. 250-ig a mai Don folyó mentén éltek, majd a következő 300 évben törzseik különféle irányokba vándoroltak el. A roxolánok például a Duna torkolatáig nyomultak előre, a jazigok az 1. század első felében átkeltek a Kárpátokon, és elfoglalták a Duna középső folyása és a Tisza közti térséget.
A szarmata törzsek szövetségét a 350-ben bekövetkezett hun támadás söpörte el. Az egyes törzsek különféle népek fennhatósága alatt éltek, és azokba olvadtak be fokozatosan. Legtovább az alánok állama maradt meg a Kaukázus előterében, amelyet a mongolok számoltak fel a 13. században: az ő utódaik az oszétok és a jászok.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
