Római geopolitika
2002. szeptember 27. 12:58
Az angol-skót határon 7 millió fontot költenek az egykori Britannia határának felélesztésére. A tervek szerint a Hadriánusz fal környezetében újra egy olyan határrégió jöhet létre, mely fenntartható kapcsolódást jelent kelet és nyugat, város és vidék, helyi közösségek és turisták érdekei között.
Hadriánusz fala |
Anglia legfontosabb római építménye a római birodalom nyugati határait
jelölte ki, így a hozzá kapcsolódó erődítményekkel együtt már 1987 óta a
világörökség részét képezi. Az angol mezőgazdaságot sújtó tavalyi száj és
körömfájás jelentősen visszavetette a terület turisztikai fejlődését, melyet
azóta számos kormányzati program segítségével igyekeznek helyreállítani. Egy
napokban közzétett program során egy hatéves rekonstrukció keretében 7 millió
fontot költenek majd az egykori erődítmények, kastélyok felújítására. A projekt
felelőse az English Heritage, Anglia számos műemlékét kezelő
szervezet, melyhez szolid tagsági díj (évente 30 font) befizetésével bárki
csatlakozhat, s ennek fejében ingyen látogathatja az alapítvány által gondozott
műemlékeket.
A 122-ben épült Hadriánusz fal a katonai övezet
megszervezésének egy korai példája. Az Anglia és Skócia határán található falat
Hadriánusz császár kezdte építtetni, valószínüleg 122-es britanniai látogatása
után. Az építkezésben katonák, légionáriusok vettek részt, akik hat év alatt
készültek el a 117 km hosszúságú védművel, mely keleten a Newcastle melletti
Wallsend-on-Tyne-tól a Solway torkolatáig (Bowness-on-Solway) tart nyugaton.
Hadriánusz római életrajzírója szerint a falra azért volt szükség, mert "a
rómaiakat el kell választani a barbároktól" (ezek nem a skótok, ők csak később
jöttek!) Az 5 méter magas fal kezdetben tőzegből később kőből készült.
A
Hadrian's Wall Tourism
Partnership szerint a végeredmény egy rendkívül szofisztikált építészeti
alkotás lett. Minden római mérföld helyét egy mérföldkastély jelezte, melyben
legalább nyolc fegyveres tartózkodott. A kastélyok között két torony állt
őrszemekkel, mely egyenlő távolságokra osztotta a mérföldeket. A fal mentén
található erődök már az építés közben biztosítani tudták az utánpótlást és az
ellátmányt. Az erődök egyúttal a falon történő átjárás lehetőségét is
biztosították, emiatt ezek körül alakultak ki a civilek települései is. A fal
mentén mindkét oldalon árok húzódott végig, melynek római neve Vallum volt.
Hol a határ?
A határ megvonás és a tér elválasztása az
emberiség legrégibb problémái közül való, nem véletlen, hogy a határok
problémája és fogalma szinte minden természet- és társadalomtudományban
megtalálható a diplomáciától az emberföldrajzig, a nemzetközi jogtól a
közgazdaságtanig, a matematikától a pszichológiáig.
A határ fogalmának
történeti-etimológiája lényegében minden európai nyelvben arról tanúskodik, hogy
az egyaránt vonatkozik egy jelenség kiterjedésének szélére (határvonal, szegély,
perem, mezsgye, gyepű) valamint az azon túli és azt körülvevő területre
(határsáv, zóna, övezet, vidék).
A magyar "határ" szó eredetéről annyi ismeretes, hogy a hat igéből alakulhatott ki -ár deverbális névszóképzővel, így a hat ige "előremegy, előrehatol" jelentésének megfelelően arra a pontra, vonalra vonatkozik, ameddig előre lehet hatolni. Ezt a jelentésbeli kettősséget az angolban funkcionálisan is elkülönülő szópár őrzi: a cselekvés határára vonatkozó boundary illetve egy terület szélére utaló frontier.
Ugyanezen a fogalmi megkülönböztetésen alapul a modern politikai földrajztudományban a határ kialakulásának - egyébként minden történelmi tapasztalatot nélkülöző, pusztán fogalmilag levezetett - történeti modellje, mely a frontier-től a boundary-ig, a változó szélességű határzónával rendelkező territóriumoktól a konkrétan megjelölt határvonalú államterületig tart. A boundary tehát inkább egy lineáris politikai korlátot jelöl, ameddig a szuverenitás kiterjed, a frontier egy sávosan mozgó, tágabb társadalmi jelentést hordoz magában.