Botrányos EU-s film a kommunizmus bukásáról
2009. május 20. 14:05
Lengyelország nemtetszését fejezte ki egy videoklip miatt, amelyet az Európai Unió készített a kommunizmus 1989-es bukásának emlékére. Varsó úgy véli, a videó alábecsüli az ország szerepét a történelmi eseményben - számolt be róla az Euractiv.hu.
A politikusok szerint az "1989-2009: 20 év szabadság" című, az Európai Bizottság által készített klip, túlságosan nagy hangsúlyt fektet Németországra anélkül, hogy megemlítené Lengyelország, az EU legnagyobb volt-kommunista tagállama érdemeit. Jan Tombinski, Lengyelország EU nagykövete szerint a klip negatívan befolyásolhatja az Unió megítélését a júniusi Európai Parlamenti választások előtt.
Hétfőn Tombinski levélben fordult Margot Wallströmhöz, az EU kommunikációért felelős biztosához, hogy a Bizottság honlapján elérhető rövidfilm megváltoztatását kérje. „A klipben képviselt leegyszerűsített látásmód olyan ellentéteket hozhat a felszínre, amelyeket el kellene kerülni az európai választási kampány alatt” - állt a beterjesztésben. A rövidfilm egyébként az EU legújabb, a közép- és kelet-európai a kommunizmus bukásának 20. évfordulója alkalmából indított kampány részeként készült el. A Bizottság visszautasította a kritikát, bár ígéretet tettek arra, hogy minden pontatlanságot kijavítanak. Szerintük ez „egy művészi alkotás. Nem egy történelmi film, nem is dokumentumfilm”.
Néhány történész és szociológus szerint a lengyelek különösen érzékenyek a történelmükre, és a lengyel politikusokat elkeseríti, hogy a klip, ami egy 1989-ben született fiú életét mutatja be, a berlini fal leomlására koncentrál. Figyelmen kívül hagyja ugyanakkor a Lengyelországban korábban lezajlott kerekasztal tárgyalásokat, az első nem kommunista kormány megalakulását, vagy a kommunista-ellenes Szolidaritás szakszervezet megalakulását. Emellett az is kifogásolták, hogy a rövidke etűdben őket csak Wojciech Jaruzelski tábornok, a kommunizmus vezéralakja képviseli a megboldogult lengyel születésű II. János Pál pápa helyett, aki nagy inspirációt adott az ellenállásnak.
A Youtube közösségi videómegosztón is közétett alkotás heves vitákhoz vezetett: sokan kifogásolják, hogy a Szolidaritás vagy éppen az első, demokratikus kelet-európai választások hiányoznak a filmből ("Felháborító nyugati sztereotípiák. A lengyel kommunizmus bukása a Szolidaritás mozgalomnak köszönhető. A lengyel és magyar események folyományaként következett csak be Berlini fal lebontása."), míg mások éppen nemtetszésüket fejezik ki a lengyelek nacionalista, és a rendszerváltás egészét kisajátító hozzáállása miatt ("Szégyen! Bulgária teljesen kimaradt. Pedig mi is olyan kommunista ország voltunk mint a többi.").
Az eredeti cikk az Euractiv oldalán
Támogasd a 
szerkesztőségét!
