Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A történelemben is hódít az áltudományosság

2008. május 22. 12:00

<

Utat találtak az oktatásba is

Lehet gúnyolódni ezeken a teóriákon, de a rosszul megírt áltudományos könyvek több millió példányban fogynak, és a televíziós társaságok bőkezűen támogatják a hiperdiffuzionisták műsorait. A régészek és történészek most kezdik csak érezni, munkájukat mennyire aláássák ezek a művek.

Hancock és a piramisok

Az új szemléletű régészet atyja Graham Hancock, az Economist című folyóirat volt kelet-afrikai tudósítója. Hancock a szíve mélyén szélsőségesen hiperdiffuzionista, de igencsak ügyes retorikával dolgozik. Azokra a teremtéstörténetet képviselő tudósokra emlékeztet, akik az őskor kutatásakor a ténylegesen meglévő hézagokat használják azon elméletük igazolására, hogy a Föld 6000 éves. Hancock szerint az Andokban található Tiahuanco templomot és a mexikói Nap- és Hold-piramist "egy ismeretlen, az utolsó jégkorszak idején élt nép alkotta, amely rendkívüli intelligenciával és tudományos ismerettel rendelkezett." Képtelenség? A Channel 4 szerint nem: a TV-csatorna egész sorozatot szentelt a téma kifejtésének.

Hancock és írótársa, Robert Bauval "Talizmán: szent városok, szent hit" című másik könyve olyan "szent vallásról" ír, amely az ókori Egyiptomban keletkezett, és csúcspontját a cionista-szabadkőműves projektben, vagyis Izrael állam megalapításában érte el. A szerzők szerint a Salamon templomának két oszlopa és a Dávid-csillag, amelyek a szabadkőműves művészet kedvelt szimbólumai, erős hasonlóságot mutatnak a Világkereskedelmi Központ két tornyával és a Pentagonnal - vagyis a 2001. szeptember 11-i merényletek is a kirakós egy-egy darabjai.

Sokkal ijesztőbb, hogy az áltudományos művek egy fajtája utat talált a tankönyvek és az egyetemi olvasmányok közé: afrocentrikus történelemnek hívják, és aki kritizálni merészeli, azt rasszistának bélyegzik. 2007-ben a Routledge kiadó megjelentette Molefi Kete Asante, afro-amerikai tanulmányokkal foglalkozó egyetemi professzor "Afrika történelme" című munkáját.

Asante szerint Afrika nem csak a Homo sapiens, hanem az egész civilizáció szülőhazája. Könyvében az ókori Egyiptomot következetesen "Kemet" néven emlegeti, mivel az annyit jelent "feketék országa" bagy "fekete ország". Valójában az utóbbi jelentésről van szó, de egészen más összefüggésben: a kemet (fekete) szó termékeny fekete földre utal, amelyet megkülönböztettek a sivatagi homoktól.

Asante arra kíván célozni, hogy az egyiptomiak bőrszínük alapján határozták meg magukat, ami nem igaz. Szerinte Kemet találta fel az írást és az építészetet, ami ismételten kétes állítás. Az i.e. 2700 körül élt Imhotepről a következőket írta: "Imhotep volt az emberi történelem első filozófusa... Istenként tisztelték. Cselekedetei alapján Afrika és a világ filozófiájának élén áll." Forrás nincs megadva. Ezzel szemben gyakorlatilag semmit sem tudunk Imhotepről. Nem hagyott hátra írásokat, nincsenek szemtanúi beszámolók, és istenként is csak halála után 2000 évvel kezdték el tisztelni.

Asante szélsőséges nézeteket vall arról, hogy fehér tanárok taníthatnak-e afro-amerikai történelmet. "Többségükből hiányzik a megfelelő tájékozottság az afro-amerikai tanulmányok oktatásához. Sem tényismerettel vagy pedagógiai képességekkel, sem alázatossággal nem rendelkeznek."

Az afrocentrizmusnak vannak fekete ellenzői is, akik nem értenek egyet azzal a móddal, ahogy a fekete fiatalokat bele akarják vonni egy látszólagos vallási mozgalomba. "Vallásként az afrocentrizmus a hit területére téved. Követői vagy elfogadják abszurd állításait, vagy kiközösítik őket. A kételkedőket, ha fehérek, rasszistának bélyegzik, ha feketék, hitelteleneknek, akiket megfertőzött az eurocentrikus őrület" - írja Clarence Walker, a Kaliforniai Egyetem történészprofesszora. Ez az erkölcsi zsarolás különbözteti meg az afrocentrizmust a történelmi áltudományosság többi formájától. A Routledge kiadó szigorú ítésznek tartja magát. Asante könyvének kiadása csak azzal magyarázható, hogy a kiadó nem akarta, hogy rasszistának bélyegezzék.

Az említett könyvek ugyanazt a sémát követik: csak az autentikus történetírás retorikáját használják, módszereit nem.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A történelemben is hódít az áltudományosság

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra