A Kanári-szigeteken keresték az árja őshazát
2008. április 16. 12:00
A spanyol régészek a nácikkal kollaborálva próbáltak minél több bizonyítékot gyűjteni, hogy bebizonyítsák: a felsőbbrendű fajnak tartott árják a Kanári-szigetekről származhatnak.
A Himmler által felállított, és SS által finanszírozott titokzatos múltat kutató Ahnenerbe szervezet - amelyről az utóbbi években a nagy nyilvánosság előtt csupán Az elveszett frigyláda fosztogatói című Indiana Jones filmben, és a Hellboy című képregényadaptációban esett szó - szakemberei azt tervezték, hogy a szigetre utaznak, hogy bebizonyítsák ezt az igencsak furcsa állítást.
A munkálatokban spanyol részről Julio Martinez Santa Olalla régész, Franco egyik közeli barátja vett volna részt. A kollaborálás részleteiről és kiterjedtségéről a Barcelonai Egyetem professzora, Francisco Gracia Alonso írt könyvet, aki a Santa Olalla és az Ahnenerbe közti kapcsolatot próbálta meg feltérképezni.
Atlantisz maradványa és az árják őshazája? |
Gracia szerint a spanyol fasiszták is igen érdeklődtek a csoport iránt, és közvetlen Franco polgárháborúban aratott győzelme után ők is felállítottak egy hasonló szervezetet. A könyv szerint az spanyol őskutató társaság is azt a célt szolgálta, hogy a hivatalos állami ideológiának nevezett fasizmus vegye át az uralmat az ország történelme és régészeti felfedezései felett, egységes keretbe foglalva a dicsőített mitikus múltat. Franco minisztereinek egyike, Jose Luis Arrese például magával Himmlerrel folytatott megbeszéléseket a tárgyban.
A könyv bizonyítékokkal szolgál arra is, hogy a spanyol ásatásokat Himmler szervezete támogatta, fotósokat és légifotózáshoz alkalmas eszközöket és repülőket bocsájtva a kutatók rendelkezésére. A tervek nagyszabásúak voltak: a spanyol szárazföldön a vizigót lelőhelyeket elemezték volna, és a Kanári-szigeteken pedig az árja őshaza nyomait szerették volna megtalálni. Az elmélet igen népszerű volt az Ahnenerbe vezetésében is, amelynek vezetője, Herman Wirth meg volt győződve arról, hogy a szigetcsoport lehet Atlantisz utolsó maradványa.
A kutatók 1939 őszén érkeztek volna meg a területre, ám a második világháború kirobbanása miatt ezt elhalasztották. Santa Olalla ezután többször Németországba utazott, és előadásokon illetve az Ahnenerbe lapjában népszerűsítette elméleteit. A terv a világháború végével aztán egyszer és mindenkorra elfelejtődött, főként, hogy az Ahnenerbe vezetőinek egy részét a holokausztban való részvételükért Nürnbergben halálra ítélték.