A szabadkőműveseket keresi a Da Vinci-kód írója

2007. december 7. 11:00

Dan Brown kedvelt hőse, a tudós-kalandor Robert Langdon a következő regényben Washingtonban nyomozva keresi majd az amerikai történelem rejtélyeit. A Salamon kulcsa címet viselő regény részben a valóságra épül, az igen régi és kiterjedt szervezet tagjai azonban aggódnak a könyv miatt: Akram Elias, a Washingtoni Nagypáholy vezetője az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy bár a szerző megkereste őket, nem beszéltek vele túl sokat, így érdeklődéssel várja, hogy Brown mit derít majd ki róluk.

Tudja Ön, hogy mi Salamon kulcsa?

Sokan azonban az igen divatos összeesküvés-elméletektől féltik a rendet. Mark Tabbert, a szabadkőművesek szakértője szerint a szervezetnek fontos szerepe volt az Egyesült Államok és a fiatal amerikai köztársaság történetében. Szerinte persze maga a rend is felelős a titokzatosságért: a város tervezésekor például a szabadkőműves motívumok helyett sokkal inkább neoklasszicista elemeket használtak.

Kevés társaság adott okot annyi spekulációra és gyanakvásra, mint a szabadkőműveseké; egy lelkes rajongó "a világtörténelem legsikeresebb titkos társaságának" nevezte őket - írta az összeesküvés-elméletek szakértőjeként elhíresült Daniel Pipes. Amint a név is utal rá, a társaság a kőből építő mesterek középkori céhéből eredeztethető, akik katedrálisok és kastélyok köveit faragták. Munkájuk megkívánta, hogy egyik helyről a másikra utazzanak; amikor úton voltak, az építőpáholyokban éjszakáztak. A foglalatosság patinájának megteremtése érdekében a kőművesek az ősi Izraelből eredeztették a szakmájukat, és a betolakodók távoltartása végett gondosan őrizték a szakmai titkokat. Idővel szavakból és kézjelekből álló bizalmas nyelvet alakítottak ki, hogy az egyik céhbeli kőműves felismerje a másikat.

Az rejtély marad, hogy a 17. századi Angliában miért kezdtek céhen kívül álló személyek csatlakozni a kőművespáholyokhoz, de talán a titokzatosság és a rejtett bölcsesség hallgatólagos ígérete csábította ezeket az "úriembereket", vagyis "elméleti" kőműveseket. A század végére a szabadkőműves jelképek (faragatlan kő, iránytű, a tudás fokozatai) morális szimbolikával teltek meg. A szabadkőműves szerveződés 1717-ben nyerte el érett formáját, amikor a Londoni Nagypáholy megalakult; hat évvel később már saját szabályzattal rendelkezett. A szabadkőművesek találkozói ártalmatlannak számítottak, apolitikus társasági összejövetelekként szolgáltak, ahol különféle társadalmi osztályokból származó férfiak gyűlhettek össze a deizmus, a tolerancia, és az önművelés egalitárius szellemében.

Középosztálybeli liberálisok voltak, akik a szólásszabadság, szabad választások és szekularizmus révén remélték a társadalom jobbítását. Találkozóikat a tolerancia, az emberek iránti tisztelet és az altruizmus hatotta át. A szabadkőművesség vonzereje abban rejlett, hogy a tagok más vallási elköteleződésű, társadalmi osztályú vagy politikai nézetű, de hasonló gondolkodású emberekkel lehettek együtt. Felszabadítóan hatott a szokásos kötöttségek megkerülése, a megkülönböztető szimbólumok és a kidolgozott rituálék pedig csak növelték az élvezetet.

A téma a populáris kultúrában sem ismeretlen: pár évvel ezelőtt a Nemzet aranya című filmben Nicolas Cage eredt a rend nyomába, és a szabadkőműveseket egész a templomosokig vezették vissza, akik kincsüket szintén Washington alá rejtették el.

A könyvvel kapcsolatos félelmek egyébként lehet, hogy alaptalanok, hiszen a szerző csak díszletnek használja a történelmet - derült ki, amikor sikeres lett a vatikáni összeesküvés-elmélettel és a sármos művészettörténésszel operáló Da Vinci-kód. A könyv populáris formában adta elő mindazt, amit Foucault ingája és Lempriere lexikona óta úgyis tudtunk. Tavalyi összeállításunkban igyekeztünk végigkövetni a könyv megjelenése utáni titokfejtéstől a film betiltásáig tartó események dinamikáját.