Titkos kultuszt idéz az ókori trónszék
2007. december 6. 12:00
Egy ókori római, fából és elefántcsontból készített trónt ástak ki a régészek Herculaneumban - jelentették be kedden az olasz örökségvédelem munkatársai.
<
A trónt a korábban már a Múlt-koron is bemutatott Papirusz villában folytatott ásatások során találták meg, amely korábban Julius Caesar apósa, Lucius Calpurnius Piso Caesoninus tulajdonát képezte. A villa nevét arról a több ezer ott talált tekercsről kapta, amelyeket a Vezúv kitörése után több méter vulkáni hamu temetett be. A most talált trónnal jelenleg a restaurátorok dolgoznak: a faragványokat egyesével próbálják összeilleszteni.
|
A szék darabjai és egy korábbi ábrázolás |
Attis fríg-lyd istenség, ritkán szerepel önálló alakként, a róla szóló történetek egyik központi motívuma Kübelé istennővel való kapcsolata, akinek egyszer papja, máskor gyermeke vagy szeretője. Képzőművészeti alkotásokon általában nőies vonású ifjúként ábrázolják, fríg sapkával és nadrágban. Attis kultusza nem annyira Görögországban, mint inkább Rómában volt népszerű. NohaKübelét Magna Mater néven már i.e. 204-ben felvették a római pantheonba, Attis hivatalosan csak Claudius császár idején nyerte el helyét az istennő mellett, akit népszerűségben hamarosan felül is múlt. Attis-kultusza Catullus tolmácsolásában
Tavaszi ünnepén (március 15-26.) lármás zenebonával vonultak fel a résztvevők, többek között a Gallus-papok, akik évről-évre jelképes vagy valós öncsonkítással ismételték meg Attis tettét. A kultusz elemeit és a szertartások részleteit Attis mítoszából merítették, aki a termékenységet adó NagyIstenanya mellett meghaló és újra feltámadó istenségként a természet körforgását, őszi-téli pusztulását, majd tavaszi újjászületését szimbolizálta. További részletek a kultuszról
Támogasd a 
szerkesztőségét!
