A tenger gyümölcsei miatt nem halt ki a Homo sapiens
2007. november 26. 09:00
164 ezer évvel ezelőtt kagylók és rákok mentették meg a Homo sapienst az éhenhalástól - talált erre utaló maradványokat cseppkőbe zárva egy nemzetközi kutatócsoport.
<
200 ezer évvel ezelőtt nagy környezeti változás következett be, amelyet a 70 ezer évig tartó jégkorszak indított el és csaknem sivataggá változtatta a kontinenst. A vadászó-gyűjtögető emberek élete egyre nehezebb lett, ezért a tengeri állatokban bővelkedő, tengerre néző barlangokba menekültek.
Az eddigi ismeretek szerint az akkori embert nem érdekelték a tengeri élőlények, kizárólag vadászatból és gumók gyűjtögetéséből élt. A lelet fényében azonban úgy tűnik, hogy megváltozott a helyzet, és a tudósok azt is lehetségesnek tartják, hogy őseink a partok mentén jutottak el Ázsiába és Európába. Ezt alátámasztja, hogy Etiópiában nemrég rábukkantak egy halászcsoport maradványaira.
A dél-afrikai barlangban az ételmaradékokon kívül az egyméteres üledékben kisméretű kőszerszámokat, késeket, hegyeket és olyan okkertömböt is találtak, amelyen a csíkok arról tanúskodnak, hogy testfestésre használták, valószínűleg ceremóniákra, rituálékra. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a Homo sapiens már 164 ezer évvel ezelőtt is képes volt szimbolikus gondolkodásra és kifejlődött az esztétikai érzéke - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Néhány éve a kulturális Rubicont még 40 ezer évvel ezelőttre tette a tudomány. 2001-ben a dátumot 77 ezerre változtatták a dél-afrikai Blombos barlangban talált geometriai bevésésekkel dekorált okkerblokk és egy kagylóból készített nyakék miatt. Ez a határ most a Pinnacle Point-i leletekkel még távolabb került.
(Múlt-kor/MTI)