Favágó mozaikja díszítette az ókori zsinagógát
2007. november 23. 10:00
Egy példa nélkülinek számító, hatalmas mozaik díszíti azt a római-bizánci korból származó galileai zsinagógát, amelyet az Arbel Nemzeti Parkban találtak.
<
A régészeket meglepte a példa nélküli mozaik, amelyet 4X4 milliméteres apró kövekből raktak össze, több szín felhasználásával. Leibner szerint a bibliai jeleneteket később gyakran ábrázolták a zsinagógákban, és a mostani is valami hasonló lehet: talán a jeruzsálemi Templom, Noé bárkája vagy Bábel tornyának építését ábrázolhatta. A mozaikpadlót a kutatók elvitték a helyszínről, és hamarosan restaurálják.
Azt egyelőre még a régészek sem tudják, hogy a zsinagóga pontosan melyik korból származhat. Az általánosan elfogadott álláspont szerint a késő római periódusban, i.sz. 2-4. században emelhették, amikor a térség kulturálisan és politikailag is felvirágzott. Egyes kutatók azonban azzal érvelnek, hogy a bizánci korszakban, az 5-6. században építhették, amikor a kereszténység vette át az uralmat, és a zsidókat már elnyomták. Leibner szerint a vitának igen komoly következményei lehetnek, újraírhatják a kor zsidóságának történetét is.
A régészek a szomszédos település feltárását is nagyon fontosnak tartják, hiszen reményeik szerint ezáltal jobban megismerhetik a vidéki zsidóság mindennapjait a római kori Galileában. A feltárás máris eredményeket hozott: egy kifinomult olajprés mellett kétemeletes épületek maradványait is kiásták. Leibner szerint mindez azért fontos, mert sokan azt gondolhatják, hogy a falusi zsidóság szegényes házakban vagy kunyhókban lakott, és a nagyszerű zsinagóga éles kontrasztot alkotott házaik szegénységével. Ez azonban a mostani feltárások alapján semmiképp sem igazolható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
