Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Krétával töltik fel a legnagyobb mesterséges dombot

2007. október 30. 11:00

Állegmegóvási munkálatokba kezdtek Európa legnagyobb prehisztorikus építményén, hogy megakadályozzák annak végleges összeomlását - jelentették be az English Heritage munkatársai.

<

Két évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a Heritage Action nevű brit civil szervezet szerint a brit örökségvédelmi hatóság tervezett régészeti vizsgálatai veszélyeztetik a wiltshire-i domb állapotát. Az ügyben érintettek együttműködése és a megvalósítás folyamata példaszerűen sok tanulsággal szolgál.

A brit kőkorszaki szakik legismertebb terméke, a Silbury Hill az egyik legnagyobb, emberkéz alkotta neolitikus halom Európában. Az i.e. 2800 és 2000 között épült, 40 méter magas, 400 méter átmérőjű halom a helyi legenda szerint egy rég elfeledett király sírját rejti, akit lovaival és számos aranytárggyal együtt temettek ide. A domb a környező hegyekből bányászott mészkőből épült, a régészek számításai szerint 18 millió munkaóra alatt, majd ezután 248 ezer köbméter földet hordtak a sziklákra, hogy természetesnek ható domb váljon belőle.

A Stonehenge-nél is öregebbnek tartott 4400 éves Silbury Hill szerkezete a szakértők szerint az elmúlt évszázadok régészeti kutatásai miatt gyengülhetett meg. Az archeológusok a szerkezeti vizsgálatokhoz most azokat a domb közepéig húzódó alagutakat használják fel, amelyeket 1968-ban a Richard Atkinson professzor vezette kutatás vágott a hegybe.

A tervek szerint az előzetes vizsgálatok után az alagutakat több tonna krétával töltik majd fel. A kutatók reményei szerint az egymillió fontos beruházással körülbelül karácsonyra végezhetnek majd. Jim Leary, az English Heritage régésze a BBC-nek elmondta, hogy ez egy igen egyedülálló projekt, ugyanis korábban még sosem használtak krétát hasonló célokra. Elmondása szerint a munkálatok során a nyersanyagot porrá őrlik, majd gépek segítségével töltik be az alagutakba.

Az English Heritage szerint igen fontos az építmény megóvása, amely eredetileg egész másként nézhetett ki: a régészek szerint az 1066-os hastingsi csata előtt nem sokkal laposra vághatták a tetejét, hogy ott egy magasan fekvő katonai támaszpontot alakítsanak ki.

A kutatók reményei szerint a munkálatok során a domb i.e. 2000 körüli építési fázisait is pontosíthatják majd, ám az építmény eredeti funkcióját továbbra sem tudják megfejteni. A korábbi elméletek szerint az egy temetkezési hely, egynapobszervatóroium vagy egy neolitikus istennő temploma lehetett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Krétával töltik fel a legnagyobb mesterséges dombot

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra