Szótárral elemzik a kommunizmus világát
2007. október 24. 09:00
Stéphane Courtois A kommunizmus fekete könyve után tíz évvel ezúttal ábécésorrendbe szedve, a Dictionnaire du communisme című kötetben folytatja a totalitárius világ elemzését.
<
A könyv összesen 150 szószedetben mutatja be a kommunizmus meghatározó személyiségeit (többek között Marxot, Lenint, Trockijt, Castrót, Che Guevarát), annak intézményeit és eseményeit, és főleg a gazdaságra, társadalomra, katonai kérdésekre vagy a kulturális életre vonatkozó ideológiai elképzeléseit. Emellett a szótárban találunk szócikkeket a kommunizmus ma is aktuális jelenségeiről, mint például az antikapitalizmusról vagy a neokommunizmusról.
A Stéphane Courtois szerkesztésében összeállított kötet szerzői, többek között a Kína-specialista Jean-Luc Domenach, a francia kommunizmus történetével foglalkozó Marc Lazar vagy a kelet-közép-európai országok szakértőjének számító Jacques Rupnik politológus elsősorban azt a szerintük közhellyé vált gondolatot utasítják el, hogy a kommunizmus "egy szép idea lenne, amelyet kiforgattak".
Szerintük a kommunizmus egy olyan totális vízió a társadalomról, amely az egyén számára kollektív célokat tűz ki, amelyek alól az nem vonhatja ki magát. Ez magyarázza a terror alkalmazását és a pártállami rendszerek létrejöttét, amely minden marxizmusra hivatkozó rezsim alapja - vélik a szakértők.
A Le Figaro-nak adott interjújában Courtois a kommunizmus meghatározásának a "magántulajdon nélküli társadalmat" tartja. Ezen belül szerinte a 20. századi kommunizmust a bolsevizmus dominálta. Szerinte az elvek alapján Lenin kitalálta a kommunizmus egy formáját és ez a forma határozta meg a világ valamennyi kommunista társadalmát. Még a kínait is, amely egy adott pillanatban szakított a szovjetekkel, de valójában megtartotta a lenini modellt.
A történész szerint a kommunizmus másfajta megvalósulásának azért nincs esélye, mert a kommunista pártok létrejötte szorosan a Szovjetunióhoz köthető, azokat Moszkva pénzelte. Az európai kommunista pártok visszaszorulása azok pénzügyi csődjét is jelenti, s azok történelmi funkciója is lassanként megszűnik. Ugyanakkor mindig lesznek a kommunista ideához ragaszkodó emberek, akik olyan igazságos és egyenlőségen alapuló társadalmat szeretnének, amelyben nincs magántulajdon - hangsúlyozza Courtois.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
