Gátépítés ellen tiltakoznak Kűrosz sírjánál
2007. október 4. 12:00
Az iráni Sivand gát építése ellen tiltakozók szerint a kormányzat nem a mezőgazdasági fejlesztések miatt kezdett építkezésekbe, hanem hogy elpusztítsa az ország iszlám kor előtti örökségét.
<
Ahogy arról már korábban is tudósítottunk, az Irán déli részén, Paszargada közelében található Kűrosz sírt egy épülő gát miatt veszély fenyegeti. Még ha a romok közvetlenül nem is kerülnek víz alá, az építkezések miatt a környező vidéken, Shiraz város körzetében megnőhet a levegő páratartalma, és tönkreteheti a 2500 éve a szárazság miatt tökéletes állapotban konzervált mészkő mauzóleumot.
A kérdés egy másik fontos polémiát is érint: sok iráni szerint Kűrosz a nemzeti történelem legnagyobb hőse, aki az első világbirodalom kiépítőjeként toleránsan kezelte korának vallási közösségeit. Mindez persze nem mentes a 20. századi történelemtől sem: Kűrosznak komoly kultusza volt Pahlavi sah uralma alatt, amit leginkább az 1979-ben hatalomra került iszlám forradalmárok kritizáltak. Khomeini Kűroszt zsarnoknak, hazugnak és homoszexuálisnak bélyegezte, és sírja, illetve Perszepolisz teljes elpuszítására hívta fel híveit, amelyre végül szerencsére nem került sor.
Shiraz lakói azonban nem elégedettek az ígéretekkel, egyelőre az információk kuszasága miatt nem is nagyon tudják, kinek hihetnének. Ráadásul menet közben az is kiderült, hogy a gátra nem valós mezőgazdasági problémák miatt, mint inkább a munkahely-teremtés miatt volt szükség.
Az UNESCO iráni képviselője, Farzin Fardanes szerint nem tudni biztosan, hogy milyen hatása lesz az építkezéseknek. Az aggodalmak tehát jogosak, még akkor is, ha a Paszargadát fenyegető veszélyek egyelőre nem bizonyíthatók.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
