Visszavennék a természettől a náci bunkereket
2007. október 3. 15:00
A holland határ melletti Kleve és a svájci Basel közötti egykori náci erődrendszer egy részét múzeummá alakítanák.
Korhadt fák és levelek alatt fekszik Hitler 630 km hosszú nyugati erődrendszerének, a Westwallnak, egy része, amelyet a szövetségesek Siegfried-vonalként is emlegetnek. A betonbunkerekkel teletűzdelt védelmi vonal évtizedekig háborítatlanul hevert, és mára már teljesen belepte a moha. A golyó ütötte lyukakban madarak fészkelnek, a legsötétebb sarkokban pedig denevérek és vadmacskák tanyáznak. Az utóbbi időben azonban a helyiek megpróbálják megmenteni a német történelem legsötétebb korszakára emlékeztető romokat.
"A bunkerek és a vadvilág megőrzése igen fontos a jövő generációi számára. Németországban azonban igen érzékenyen kezelik ezt a témát" - véli Sebastian Schoene, a 2000 bunkerrel rendelkező Észak-Rajna Vesztfália német szövetségi tartomány természetvédelmi szövetségének (BUND) vezetője. A téma azért is igen érzékeny, hiszen csak nemrégiben alakítottak múzeummá néhány náci emléket: a bajorországi Berghofot, Hitler hegyek közötti főhadiszállását, és a nürnbergi gyűlések helyszínét. A berlini bunker azonban, ahol Hitler öngyilkos lett, továbbra is érintetlen és hozzáférhetetlen.
A 17 ezer bunkerből álló Siegfried-vonal 1936 és 1940 között épült Hitler parancsára, hogy védje Németország nyugati részét, miközben a Führer több millió katonát küldött keletre. A korabeli újságok által áttörhetetlen erődként jellemzett rendszer hatalmas propagandakampány közepette épült: a munkálatokban több százezren vettek részt és mindezt a Harmadik Birodalom moráljának erősítésére filmre vették. "A nácik legendát csináltak belőle, meg akarták mutatni, hogy minden más erődítménynél erősebb. Mi nem dicsőítjük a bunkereket... Inkább azt akarjuk megmutatni, hogy nem működött a Harmadik Birodalom. Le kell rombolnunk az erőd mítoszát" - állítja Peter Drespa, a dahlemi Westwall Központ egyik létrehozója.
Megmentésükre Németországnak soha nem volt stratégiája, és a kormány - engedve a közbiztonság és a gazdálkodók érdekeinek - hagyta tovább pusztulni a romokat. Néhány elszánt embernek sikerült áttörnie a bürokrácián és anyagi forrásokat szerezni a bunkerek megőrzésére. A BUND kampányának köszönhetően az elmúlt két évben nem romboltak le több bunkert Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. A természetvédő csoport ígéretet kapott a haladék meghosszabbítására, de a többi tartományban tovább dolgoznak a buldózerek.
A vadvilág megmentését előtérbe helyező érvei miatt sokan azzal vádolják Schönét, hogy figyelmen kívül hagyja a történelmet: "Sokak szerint a projektünk megpróbálja elfogadhatóvá és kellemes hellyé tenni a bunkereket. Azt hittem, hogy az új nemzedék már másképp gondolkodik, de még mindig ugyanaz a szemlélet uralkodik, és már nagyon fárasztó, állandóan ugyanazokat az érveket hallgatni."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
