Őskori migrációt bizonyított a Kon-Tiki expedíció

2007. augusztus 8. 09:00

60 évvel ezelőtt, 1947. augusztus 7-én, 101 tengeren eltöltött nap és több mint 7000 megtett kilométer után ért partot a Tuamotu-szigetcsoportnál Thor Heyerdahl a Kon-Tiki fedélzetén.

A Napisten hajójával keltek útra

Thor Heyerdahl Polinéziából, az amerikai kontinensről, valamint Délkelet-Ázsiából származó etnográfiai és régészeti leletek aprólékos elemzését követően arra a következtetésre jutott, hogy Polinézia őslakosai a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem Délkelet-Ázsiából, hanem Amerikából érkeztek a szigetvilágba. Teóriáját kétkedéssel fogadták, ezért úgy döntött, személyesen kel útra, hogy érvényt szerezzen igazának.

Peruba utazott, ahol öt társával együtt balsafából megépítette azoknak a vízi alkalmatosságoknak a pontos mását, amelyekkel a dél-amerikai indiánok közlekedtek már ősidők óta. A tutaj alapját 9 darab 60 cm átmérőjű balsafatörzs alkotta, amelyek közül a középső volt a leghosszabb: 13,7 m. Ezekhez kötötték keresztbe 3 cm vastag kenderkötéllel az 5,5 m hosszú és 30 cm átmérőjű kisebb törzseket.

A farönkök közé függőlegesen fenyődeszkákat dugtak, amelyek a kormányzást segítették elő. Ezzel szinte feleslegessé vált az 5,8 m hosszú mangrovefa szárából és fenyőtollból álló kormányevező. Az "A" alakú, 8,8 m magas árboc kemény, mangrovefából készült. Mögötte kapott helyet a 10 négyzetméteres, alig másfél méter magas bambuszfonat kabin, amelyet banánlevelekkel fedtek le. A tutaj az inka napisten, Virakocsa nevének régi formája alapján a Kon-Tiki nevet kapta.

A Heyerdahl vezette kis expedíció 1947. április 28-án hagyta el a perui Callao kikötőjét. A legénységet Erik Hesselberg navigátor és festőművész (a vitorlán látható Kon-Tiki ábrázolás alkotója), Bengt Danielsson szociológus, mellesleg spanyol tolmács, a társaság szakácsa; Knut Haugland és Torstein Raaby rádiósok, valamint Herman Watzinger mérnök, az expedíció tudományos felelőse alkották.

Rakományként a tutaj aljára erősített bádog- és bambuszcsövekben körülbelül 1300 liter vizet, mintegy kétszáz kókuszdiót, édesburgonyát, lopótököt és egyéb gyümölcsöket, valamint az amerikai hadsereg túlélőkészletekbe szánt kísérleti élelmiszereit vitték magukkal. Fő táplálékuk azonban a halászatból eredt: a zsákmányt dorádó, tonhal és az éjszaka a tutajra pottyant repülőhalak alkották.

következő oldal 1 / 2

A Napisten hajójával keltek útra
Kapcsolat Polinézia és Dél-Amerika között

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?