Puritán titkok a kora újkori Angliából
2007. augusztus 7. 12:00
Klímaváltozás miatt megbolondult időjárás, tárgyalás nélkül fogvatartott rabok, radikális vallásuk miatt üldözött emberek, botrányosan viselkedő egyháziak - áll a mindennapok híreiben.
Hat nemzetközi vezető akadémikusnak hét évébe telt - a tervezettnél kettővel többe -, mire sikerült rekonsruálni a kései Stuart időszak ismeretlen történeteit Roger Morrice, egy puritán tudósító naplójának lapjaiból. A 300 évig egy apró londoni könyvtárban elfeledetten heverő könyvecskét 2000-ben fedezték fel, és `a kései 17. század legfontosabb publikálatlan brit naplójának tartott művet` hamarosan megjelentetik majd. A Sunday Telegraph című brit lap szerint a munka fontosságában Samuel Pepys naplójához mérhető, amely jelenleg is folyamatosan jelenik meg a szerző tiszteletére létrehozott blogban.
Morrice naplója 1677-ben kezdődik, és 1691-ben fejeződik be, lefedve II. Károly, II. Jakab, III. Vilmos és II. Mária uralkodásának időszakát. A szerző egy igen sötét Angliát fest le, ami nem is meglepő, hiszen az írás személyes tapasztalatokra épül. Morrice 1628-ban született, és 1658-ban a derbyshire-i Duffieldben lett pap, ám négy évvel II. Károly hazatérése után elcsapták hivatalából. Mindez beleillett abba a restaurációs törekvésbe, amelynek során a szektáknak minősített egyházak tagjait letartóztatták és börtönbe vetették.
Morrice ekkor Londonba költözött, ahol egy mai tényfeltáró újságíró tevékenységhez hasonló munkát végzett. Ennek során a kávéházakban terjedő pletykákra és a király titkos tanácsából szerzett információkra támaszkodva örökítette meg az eseményeket. Ami azonban érzékeny téma volt, azt egy speciális kóddal jegyezte le. Goldie szerint "Morrice-nak a mai újságírókhoz hasonlóan jó forrásokra volt szüksége, és szerencsés volt, hogy rátalált a király tanácsosára, Richard Collingsra, aki megosztotta vele az információit. A mű így olyan jelentős eseményekbe is bepillantást kínál, mint például II. Károly halála".
A naplóban feltárulnak a kvékerek és puritánok elleni üldöztetések, más részekből pedig a törvényekről, vallásról, időjárásról és terrorizmusról szóló gondolatok olvashatók ki. 1684. október 16-án például arról emlékezik meg, hogy letartóztattak pár embert, akiket a király elleni merénylet megtervezésével gyanúsítottak, és egyiküket alvásmegvonással kínozták. 1683-84 telén pedig arról olvashatunk, hogy a tél annyira hideg volt, hogy a Temze befagyott, így a kocsik nyugodtan áthajthattak rajta.